|
|
 |
|
 |
Antall József beszéde -teljes (2.rész)
|
Elégedetten állapítom meg, hogy a rendszerváltozás súlyos
nehézségével küzdő új demokráciák nem vallottak szégyent a közös
európai erőfeszítésben. A tárgyalások folyamán megnyilvánult
kompromisszumkészségük, józan helyzet- és érdekfelismerésük, európai
felelősségérzetük. Ez lehetővé tette, hogy felülemelkedjenek azokon
az ellentéteken, amelyek történelmükben gyökereznek és az előző
rendszer évtizedei során még súlyosabbá váltak. A jövőre nézve
bíztató ez a józanság és együttműködési készség. Ezek meggyőző
érvként szólnak amellett, hogy a demokrácia megteremtése és a
szabadság kivívása nem teremt szükségszerűen új nehézségeket a
nemzetközi kapcsolatok területén.
Azoknak a céloknak a megvalósulása révén, amelyeket Magyarország
a leszerelési tárgyalások során követett, illetve az ez év tavaszán
a Szovjetunióval megkötött csapatkivonási megállapodással
Magyarország rövidesen visszanyeri teljes szuverenitását. Ez az
előfeltétele annak, hogy függetlenségünk teljes birtokában erősítsük
kapcsolatainkat az európai integrációkkal.
Hazánk és az új kelet-közép-európai demokráciák előtt
feladatként áll kapcsolataik és biztonságpolitikájuk
újrafogalmazása. Az eddigi fejlemények azt bizonyítják, hogy nem
szükségszerű az úgynevezett biztonsági vákuum létrejötte e térségben
akkor sem, ha rövid időn belül - szándékainknak megfelelően -
megszűnnek egyes, funkciójukat vesztett sokoldalú szervezetek, mint
például a Varsói Szerződés. Magyarország már számos alkalommal
kifejtette a Varsói Szerződéssel kapcsolatos álláspontját. Örömünkre
szolgál, hogy a szerződés tagállamai között egyetértés van
kialakulóban a katonai szervezet megszüntetéséről. Bízunk abban,
hogy az európai biztonsági folyamatban 1992 tavaszáig létrejönnek a
feltételek a Varsói Szerződés felszámolására.
Elnök Úr
Magyarország számára az Európába visszavezető út első nagy
állomása az volt, amikor hazánk két héttel ezelőtt az Európa Tanács
tagja lett. A belépéssel felgyorsult beilleszkedésünk az európai
politikai, társadalmi és jogi normák rendszerébe. E normák
közvetlenül hatnak a magyar társadalom életének számos területére,
beleértve a gazdaságot, a kultúrát, az egészségügyet, a
környezetvédelmet, továbbá az emberi jogok védelmét. (folyt.)
1990. november 20., kedd 15:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|