|
|
 |
|
 |
Japán bankár küldöttség Magyarországon (1. rész)
|
1990. november 16., péntek - A legnagyobb japán bankok
képviselőiből álló küldöttség folytatott tárgyalásokat pénteken
Magyarországon. A küldöttséget Sadaaki Hirasawa volt japán
pénzügyminiszter helyettes vezette. A japán bankárok a Nemzetközi
Gazdasági Kapcsolatok Minisztérium, a Magyar Nemzeti Bank és a
Pénzügyminiszérium szakembereivel folytattak megbeszéléseket.
Hárshegyi Frigyes a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese az
MTI-nek elmondta: a japán bankárok elsősorban azért jöttek
Magyarországra, hogy tájékozódjanak az ország gazdasági helyzetéről,
átfogó képet kapjanak a kormány elképzeléseiről. Magyarország
számára igen fontos a kapcsolatok fejlesztése a japán kormánnyal és
a magán pénzügyi befektetőkkel. Igen fejlettek a magyar-japán
pénzügyi kapcsolatok, a szigetország jelentős részt vállal a magyar
gazdaság külső finanszírozásában. Lényeges az ország jövője
szempontjából, hogy ezek a kapcsolatok tovább fejlődjenek. Jövőre a
meglévő adósságállomány finanszírozására Magyarországnak mintegy
2,2-2,3 milliárd dollár összegü külső forrásra van szüksége. Ez az
MNB számításai szerint fele részben a Nemzetközi Valutalap, a
Világbank, a Közös Piac, a Japán Export-Import Bank által nyújtandó
kölcsönökből teremthető elő. A hitelek másik feléhez az ország
kötvénykibocsájtással kíván hozzájutni. Ezeket a kötvényeket -
hasonlóan az idei esztendőhöz - az MNB Nyugat-Európában és Japánban
kívánja kibocsátani.
Más a helyzet a jövőre várható folyófizetésimérleg-hiány
finanszírozásával. Egyes számítások szerint a deficit elérheti az
1-1,5 milliárd dollárt. Az ehhez szükséges külső források
biztosítása azonban már komoly fejtörést okoz a Magyar Nemzeti
Banknak. Az elkövetkezőkben fog kiderülni, hogy a deficit mekkora
hányadára lehet találni külső forrásokat, s ebben nagy szerepet
játszik az is, hogyan végződnek az IMF-fel folyó tárgyalások.
Mindenesetre lényeges, hogy a japán pénzintézetek is segítséget
nyújtsanak a külső források előteremtésében.
Hárshegyi Frigyes megjegyezte, hogy jelenleg még meglehetősen
sok a bizonytalansági tényező. Lehet, hogy túlzottnak bizonyul a
tervezett deficit. Előfordulhat, hogy a magyar gazdaság az idei
esztendőhöz hasonlóan jövőre is nagyrészt kompenzálni tudja a
kedvezőtlen hatásokat. (folyt. köv.)
1990. november 16., péntek 14:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|