Rendszerváltás és az MTI

	Szóvivői tájékoztató (2. rész)
A tárgyalások eddigi menetrendjét ismertetve a tárca vezetője emlékeztetett arra, hogy a folyamat Antall József miniszterelnök júliusi brüsszeli látogatásával indult el. A kormányfő akkor memorandumot nyújtott át Jacques Delorsnak, az EK bizottsága elnökének, vázolva a társulási megállapodás főbb elemeit. A magyar kormányfő a tárgyalások mielőbbi megkezdését szorgalmazta annak érdekében, hogy a megállapodás már 1992. január 1-jén hatályba léphessen. A több szakaszban megtartott szakértői konzultációk nyomán várhatóan már decemberben megkapják a küldöttségek felhatalmazásukat a társulási megállapodásra vonatkozó tárgyalások lefolytatására. Biztató jel, hogy az EK bizottságának elnöke, Antall Józsefhez írott levelében sikeresnek minősítette az előkészítő megbeszéléseket, s úgy vélekedett: a ,,bátorító eredmények,, nyomán reális lehetőség mutatkozik arra, hogy a társult tagsági szerződés a magyar elképzeléseknek megfelelően 1992. január 1-jétől hatályba lépjen. Az előkészítés folyamán a tárgyaló felek a társulás tartalmának néhány elvi kérdésében már konszenzusra jutottak. Ilyen elv például a két fél közötti szabadkereskedelem megvalósítása az ipari termékek körében, a vámok és az egyéb korlátozások fokozatos és aszimmetrikus megszüntetésével. A magyar javaslat lényege, hogy a Közösség a megállapodás végrehajtásának kezdeti szakaszában és gyors ütemben bontsa le a magyar export előtti akadályokat; Magyarország hosszabb periódus alatt építené le kereskedelmi akadályait. Az elvi egyetértés területei közé tartozik specifikus engedmények nyújtása elsősorban az EGK részéről a mezőgazdasági kereskedelem megkönnyítése érdekében; a politikai párbeszéd intézményes kereteinek létrehozása; széles körű pénzügyi együttműködés, beleértve a jelenlegi PHARE-segélyprogram kétoldalú szerződéses alapra helyezését. A kormány csütörtöki ülésén a Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium előterjesztésében határozatot hozott arról, hogy a Magyar Köztársaság csatlakozik az európai hagyományos fegyveres erőkről és fegyverzetekről szóló szerződéshez, amelyet Párizsban, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet folyamatában részt vevő 34 ország csúcstalálkozóján írnak alá. A magyar kormány megítélése szerint az egyezmény a legnagyobb horderejű fegyverzetkorlátozási szerződés Európában a II. világháború óta. Az egyezmény eredményeként olyan mértékben csökkent a két szemben álló katonai tömb - különösen a támadó jellegű Varsói Szerződés - katonai potenciálja miáltal gyakorlatilag lehetetlenné válik bármiféle lerohanásra építő villámháború a kontinensen. (folyt.köv.) 1990. november 16., péntek 12:18
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »