|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése (1.rész)
|
1990. november 14., szerda - Az Országgyűlés Külügyi
Bizottsága szerdai ülésén arról tájékozódott, hogy a kormányzat
miként hajtotta végre a Varsói Szerződéshez fűződő magyar viszony
felülvizsgálatáról intézkedő országgyűlési határozatot.
Az előzményekhez tartozik, hogy a Parlament - hosszas
előkészítés után - június 26-i ülésén határozatot hozott
Magyarország és a VSZ viszonyáról. A törvényhozás - az 1956-os
forradalom kormányának egyik utolsó döntését megerősítve -
kinyilvánította Magyarország szándékát a Varsói Szerződésből való
kilépésre. Egyben megbízta a kormányt, hogy kezdjen tárgyalásokat a
katonai-politikai tömörülésből történő kilépésről. Ugyanakkor - a
kérdés bonyolult nemzetközi összefüggéseire tekintettel - a
Parlament arra kérte a kormányt, hogy a tárgalások alkalmával legyen
figyelemmel hazánk biztonsági, politikai, jogi és gazdasági
érdekeire is.
A külügyi és a honvédelmi tárca vezetői most tájékoztatták a
törvényhozókat, hogy miként halad az Országgyűlés határozatának
végrehajtása. Meiszter Dávid helyettes államtitkár a VSZ-hez fűződő
viszony általános megítéléséről adott áttekintést. Hangsúlyozta,
hogy a paktummal kapcsolatos álláspont kialakítása szervesen
illeszkedik az új, reorientált magyar külpolitika törekvéseinek
összességébe. Ennek megfelelően a VSZ megítélésénél elsősorban abból
indultak ki, hogy napjainkban merőben új helyzet alakult ki
Európában: megszűnt a kontinens kettéosztottsága; a múlté az eddigi
,,blokkbiztonság,,; s a térség államainak biztonságát csak egy új
biztonsági rendszer létrehozása szavatolhatná. Egy olyan, ,,sűrű
szövésű biztonsági hálót,, kellene a kontinensen kifeszíteni,
amelynek egyik tartóoszlopát alkothatnák az alulról szerveződő
európai integrációs folyamatok, másik tartóeleme pedig a felülről
létrejövő intézményrendszer lenne. Ebben az új biztonsági
rendszerben - amelyben a katonai tényezőknek természetszerűleg egyre
csökkenő súlya lenne - nincs helye a Varsói Szerződésnek, mivel a
blokk nem önkéntes alapon jött létre, nem egyenrangú tagok
szervezeteként funkcionált, nem védelmezte tagállamait. A VSZ -
amely egy hamis ideológiai megokolásra építkezve alapvetően támadó
jellegű paktum volt - nem alkalmas arra, hogy része legyen egy
alapvetően kooperatív biztonsági rendszernek.
A magyar külpolitika ennek szellemében lépett fel a VSZ
különféle tanácskozó fórumain, amelyeken a tagállamok a szervezet
jövőjét igyekeztek körvonalazni. (folyt.köv.)
1990. november 14., szerda 18:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|