|
|
 |
|
 |
Az Üdvhadsereg és a hajléktalanok képviselői a Városházán
|
1990. november 5., hétfő - Csaknem fél évszázad után
visszakerül a Dobozy utcai átmeneti szállás az ismét hazai földön
tevékenykedő Üdvhadsereg tulajdonába - egyebek között erről is
tárgyalt hétfőn délután a Városházán Victor R. Doughty őrnagy, az
Üdvhadsereg magyarországi csapattest-parancsnoka Demszky Gábor
főpolgármesterrel.
Az Üdvhadsereg vállalná azt is, hogy rendbe hozzon egy másik
ingatlant, ahol gondoskodna a hajléktalanok elszállásolásáról.
Emellett felajánlottak mintegy 600 ezer forint értékű hálózsákot is
a hajléktalanok részre. A végleges megállapodásra majd a főváros
által felkínált ingatlanok megtekintése után kerül sor. Az
Üdvhadsereg tagjai egyúttal a főpolgármester segítségét kérték
munkakörülményeinek javításához, irodahelyiségük bővítéséhez.
A megbeszélésről távozó üdvhadseregi parancsnokok az ajtóban még
éppen találkozhattak a főpolgármesterhez igyekvő hajléktalanokkal.
Szóvivőjük, Molnár Zoltán hegesztő a főpolgármester közbenjárását
kérte szállásgondjaik megoldásához. Hangsúlyozta: ők emberi
körülményeket szeretnének, s nem tíz fős, vegyes elhelyezésű
tömegszállásokat. A hajléktalanok elmondták azt is, hogy szeretnének
dolgozni, de ehhez megfelelő, maximum 3-6 ágyas helyiségekből álló
szállásokra van szükségük. A MÁV által felkínált vasúti szállás
egyébként azért nem felel meg nekik mondta a szóvivő, mivel
napközben nem tartózkodhatnának ott. Végezetül a delegáció tagjai
utaltak arra, hogy számos inzultus éri őket a vasutasok és egyes
utasok részéről.
Demszky Gábor főpolgármester a hajléktalanok türelmét kérve,
válaszában szólt arról, hogy még ezen a héten újabb átmeneti
szállást adnak át számukra. Emellett pedig számítanak majd az
Üdvhadsereg által most felkínált segítségre is. (MTI)
1990. november 5., hétfő 16:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|