|
|
 |
|
 |
A Budapesti Keleti pályaudvar dolgozóinak közleménye
(OS)
|
1990. november 2. péntek - A Budapest Keleti Pályaudvar
dolgozóinak érdekvédelmét ellátó társadalmi szervezetek:
- a Vasutas Szakszervezete,
- a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete,
- a Vasutak Független Szakszervezeti Szövetsége
tudatja a közvéleménnyel és az utazóközönséggel, hogy egyes
hajléktalanok magatartása és az illetékes szervek hozzáállása miatt
a biztonságos és nyugodt munkavégzés feltételei Budapest Keleti
Pályaudvaron hosszabb ideje nem biztosítottak.
Ennek ellenére a Keleti pályaudvar dolgozói mindazokat a
feladatokat ellátják, amelyek a fennálló körülmények között testi
épségükre nem jelentenek veszélyt.
Amennyiben a munkavégzés feltételeit a MÁV vezetése és az egyéb
illetékes szervek továbbra sem biztosítják, nem tudjuk garantálni a
vasúti forgalom folyamatosságát, az utasok célba juttatását.
Mélyen átérezzük a hajléktalanok problémáit, de ezek megoldása
nem a MÁV és a vasutasok feladata.
A munkafeltételek biztosításának elmaradása esetén drasztikus
intézkedéseket foganatosítunk a vasutas dolgozók és az utazóközönség
védelmében.
Felhívjuk a Népjóléti Minisztériumot, a Közlekedési, Hírközlési
és Vízügyi Minisztériumot, a Belügyminisztériumot és Budapest
főváros Önkormányzatát, hogy a tarthatatlanná vált helyzet megoldása
érdekében mielőbb kezdjenek egyeztető tárgyalásokat az
érdekképviseleti szervek bevonásával.
Budapest, 1990. november 2.
Vasutas Szakszervezete
Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete
Vasutasok Független Szakszervezeti Szövetség (OS)
1990. november 2., péntek 18:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|