|
|
|
|
Kónya-interjú 3. rész
|
- Egy pillanatra sem merült fel önben, hogy megbukhat a kormány? - Érre nem gondoltam. Úgy éreztem, hogy ma nincs társadalmi bázisa egy általános sztrájknak, egy olyan széles körű elégedetlenségnek Magyarországon, ami esetleg a kormány bukásához vezethet. Egyedül azt tartottam veszélyesnek, hogy az egyes társadalmi csoportok esetleg egymás ellen fordulnak és ellenőrizhetetlen zavargásokra kerül sor. Érezhető volt, hogy fokról fokra a taxisok ellen hangolódik az ország, az emberek felháborodnak, mert elemi jogaikban korlátozva vannak és félő volt, hogy ez esetleg összetűzésekre vezethet, ami aztán kénytelen kelletlen önmaga után vonta volna a kormány erőszakos beavatkozását. Ennél nagyobb tragédiát nem tudok elképzelni. Most éppen arra van szükség, hogy társadalmi közmegegyezés jöjjön létre azon a talajon, hogy tudomásul vesszük a helyzet válságos voltát, valamint azt, hogy ebből kilábalni csak minden réteg összefogásával lehet. Ha magunkon nem segítünk, senki nem segít rajtunk. Végülis a törvénytelenség oldaláról átment a konfliktus a teljes jogszerűség oldalára - ezért sem oda jutottunk, ahonnan kiindultunk - és egy érdekegyeztető fórumon kötöttek megállapodást. Az így kialakult politikai légkör alkalmas arra, hogy új fejezet kezdődjön, amit alapvetően nem a pártharcok, hanem az együttműködés jellemez. - Milyen következményei lesznek a válságnak az MDF-re, mint pártra, a parlamenti frakcióra és a kormányra? - Miközben a frakció bírálta az előkészítést, úgy foglalt állást, hogy az árintézkedés szükséges volt. További támogatásáról biztosította a kormányt, egyértelműen a kormány mögött áll. Más kérdés, hogy nem azonosul minden intézkedésével. Az MDF-en belül, ha vannak is irányzatok, de mindegyik egységes abban, hogy az országnak stabilitásra van szüksége és ezt csak a koalíciós kormány biztosíthatja. Ha bírálják is a kormányt, szilárdságát rendkívül fontosnak tartják, mert ennek a kormánynak nincs ma alternatívája. A kormány összetételével kapcsolatban az a határozott álláspontom, hogy a parlament Antall József miniszterelnöknek adott bizalmat, a miniszterelnök felelőssége, hogy a kormányt összeállítsa. A frakciónak nincs joga személyi kérdésekbe beleszólni. Egyébként én úgy tudom, nem lesz kormányátalakítás. (folyt.)
1990. november 1., csütörtök 14:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|