|
|
|
|
Úszó edzőtábor a vb színhelyén
|
1990. október 31. szerda (MTI) - Nagy útra indul csütörtökön a magyar úszóválogatottak egy csoportja, benne a három szöuli olimpiai bajnokkal, Egerszegi Krisztinával, Darnyi Tamással és Szabó Józseffel. Repülésük végcélja ugyanis Ausztrália, méghozzá a kontinensnyi ország nyugati részén található Perth. Ez a nagyváros ad otthont januárban a sportág világbajnokságának, így a háromhetesre tervezett edzőtáborozással Darnyiék tökéletesen megalapozhatják a sikeres vb-szereplést. Természetesen nem csupán akklimatizálódni mennek a kenguruk földjére, hanem az utolsó felkészülési szakaszban rájuk váró kemény edzésmunka ,,ausztráliai dózisát,, is elvégzik.
Az utazás előtti napok egyébként nem voltak zökkenőmentesek, sokáig bizonytalan volt ugyanis, hogy meglesz-e a szükséges pénz. Végül is az érintett klubok - Ú. Dózsa, Bp. Honvéd, Bp. Spartacus, Nyíregyháza -, továbbá magánszponzorok befizetése révén sikerült előteremteni a kellő összeget. A tíz úszó és az öt edző légiútját és kinntartózkodását ugyanis nem központi, tehát szövetségi, hanem egyesületi költségből fedezik.
Az edzőtáborozás után a vb-felkészülés hajrája következik, amelynek a legfőbb értékmérő állomása a decemberi országos bajnokság lesz.
A Perth-be utazó csapat:
edzők: Széchy Tamás, Kiss László, Kovácshegyi Ferenc, Hauer Péter, Vajda Tamás
versenyzők: Darnyi Tamás, Rózsa Norbert, Czene Attila, Güttler Károly (Ú. Dózsa), Szabó József, Deutsch Tamás, Ágh Norbert (Bp. Honvéd), Egerszegi Krisztina, Juhász Gábor (Bp. Spartacus), Szabó Tünde (Nyíregyháza).+++
1990. október 31., szerda 12:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|