|
|
 |
|
 |
Magyarország - német lapok
|
Sarkadi Kovács Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. október 30. kedd (MTI-tud) - A külföldi
segítségnek tulajdonítja a Die Welt keddi számában Carl Gustav
Ströhm, hogy a magyar kormány engedett a taxisokkal, fuvarozókkal
kialakult konfliktusban. Mint a bonni lap írja, Helmut Kohl
kancellár a római EK-csúcson keresztülvitte, hogy Magyarország
hamarabb hozzájuthasson az Európai Közösségek által korábban
kilátásba helyezett kölcsön további részéhez, ,,a nyugati
ásvanyolajkonszerneket pedig felszólították, hogy Budapestet
részesítsék előnyben a szállításoknál,,. A Die Welt számára azonban
nemcsak a magyarokkal szembeni német lekötelezettség vagy a Helmut
Kohl és Antall József közötti barátság munkált abban, hogy
,,Magyarországot nemzeti katasztrófától mentették meg,,. - A
nyugat-európai politikusok kezdik felfogni, hogy a leköszönt
kommunista rendszer örökségeként szakadék megnyilásának réme
fenyeget Közép- és Kelet-Európában. A kommunizmusban az utána
következő időszak a legrosszabb - írja a lap.
A Die Welt szerint Budapesten az egyre súlyosabbá váló gazdasági
válság miatt olyan helyzet van kialakulóban, amelyben felbomlik az
állam tekintélye s eltűnik az a készség, hogy mindenki rendesen
bánjon a másikkal. - A magyar kormány kénytelen leépíteni a
szubvenciókat és a gazdaságtalan üzemeket. A magyar ipar nagy része
nemzetközi mércével mérve nem versenyképes. Ha a magyar kormány
további komoly intézkedések megtételére kényszerül, a lakosság más
csoportjai is arra a gondolatra juthatnak, hogy torlaszokkal és
útlezárásokkal döntik el a maguk javára az elosztás körüli harcot. A
nyugati segítség azonban, bármennyire szükséges is, nem jelenthet
tartós megoldást, ha magában az országban nem lobban fel a gazdasági
gyújtószikra - állapítja meg a Die Welt.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung keddi számában Viktor Meier
arról is ír, hogy Budapesten sokat beszélnek Horváth Balázs
belügyminiszter szerepéről. A belügyminiszter, aki a kórházban lévő
Antall József helyett a kormányfői teendőket is ellátta, ,,már a
kezdet kezdetén kinyilvánította vagy rendőrtiszteken keresztül
kifejezésre juttatta, hogy kényszerítő eszközöket az úttorlaszok
fellállításával szemben nem fognak alkalmazni. Ezzel, így mondják
Budapesten, az állam túlságosan hamar kiengedte kezéből a hatalmi
eszközt és a tiltakozóknak teljesen szabad kezet biztosított. Nem
lenne jó, hallani Budapesten, ha ez a példa iskolát teremtene,,.+++
1990. október 30., kedd 13:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|