|
|
 |
|
 |
Érdekegyeztető Tanács - Vita a kormány ajánlatáról
|
1990. október 28., vasárnap - Némi megütközést keltett a
munkavállalók és a munkaadók tárgyalóküldöttsége körében az ipari
miniszter által ismertetett kormány-álláspont ultimatív jellege.
Palotás János, a VOSZ elnöke és Forgács Pál, a munkavállalók
küldöttségének vezetője egyaránt kifogásolta, hogy a kormány
képviselői - bár szemmel láthatóan közeledtek egy kompromisszumos
megoldás felé - a jelek szerint elzárkóznak annak további
,,finomításától,,. Nehezményezték az ajánlatnak azt az elemét is,
amely az üzemanyagár-liberalizációjáról szóló döntést a Parlament
hatáskörébe utalná. Forgács Pál ezzel kapcsolatban hangoztatta: az
áremelésről intézkedő döntést is a kormány hozta meg - nyomában a
társadalmi elégedetlenséggel -, ezért annak módosítása is a kormány
kompetenciájába tartozna. Palotás János rámutatott annak veszélyére,
hogy a törvényhozás - kötött ügyrendje, illetve a felkészüléshez, a
felelős döntéshez szükséges idő miatt - a kormány deklarációjában
szereplő szombat éjfélig esetleg nem is lenne képes érdemben
elbírálni az üzemanyagár-liberalizációról szóló törvényjavaslatot.
A tárgyalófelek szóváltása után Rabár Ferenc pénzügyminiszter
feloldotta a kormányjavaslat deklaratív jellegét, s beleegyezett
abba, hogy a munkavállalók és a munkáltatók némi időt kapjanak a
kormány álláspontjának áttanulmányozására. A két tárgyalófél az
elrendelt szünet után fejti ki véleményét. (MTI)
1990. október 28., vasárnap 20:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|