|
|
|
|
FTC-Törley: fél lépésre a 20. bajnoki aranyéremtől (1. rész)
|
1990. május 31. csütörtök (MTI) - Csütörtökön a várt hatalmas érdeklődés kísérte az első osztályú vizilabda bajnokság döntőjének első mérkőzését, az FTC-Törley és a Vasas között. Kezdés előtt egy órával már több száz, javarészt zöld-fehér drukker várta a pénztárnyitást. A találkozó - az előzetes várakozásoknak megfelelően - látványos, hatalmas küzdelmet hozott, s legfőképpen a válogatott játékosok egymás elleni nagy csatáját. A zöld-fehérek két gólos győzelme nem tükrözi hűen fölényes játékukat, a fáradtnak, idegesnek látszó piros-kékekkel szemben.
FTC-Törley - Vasas 10:8 (2:1, 4:2, 3:4, 1:1) -------------------------------------------- Komjádi uszoda, 3000 néző, v: Koós, Kosztolánczy
FTC-Törley: ----------- Ambrus - Loványi, Gyöngyösi 5, (egyet négyméteresből), Vad 1, Biró, Dóczi 2, Csizmadia cserék: Fazekas 2, Rázga, Molnár, Varga, Pető
Vasas: ------ Nemes - Eppel 1, Petőváry Zs. 1 (négyméteresből), Liebhauser 2, Kuncz, Tóth F. 1, Matusek cserék: Mészáros 2, Földi 1, Petőváry A, Rosta
A mérkőzés kezdetén, a ráúszáskor a Ferencváros hozta el a labdát, s egy percen belül Csizmadia, majd Dóczi lövését is magabiztosan hárította Nemes, holott kétszer is emberelőnybe kerültek a zöld-fehérek. Feltűnő volt az első negyed nagy részében, hogy a játékosok mindkét oldalon rendre kihagyták a helyzeteket, a két válogatott hálóőr jó formájának köszönhetően. Az első gólra az ötödik perc közepéig kellett várni a szépszámú publikumnak, ekkor Gyöngyösi előnyből szerezte meg a vezetést a ferencvárosiaknak, s 33 másodperc elteltével Tóth Franknak sikerült az egyenlítés. A második játékrészt a Vasas hátrányban kezdte, de amint kiegészült, Dóczi akcióból két gólosra növelte a Fradi előnyét. Eppel még előnyből szépített (3:2), ekkor viszont beindultak a zöld-fehérek, elsősorban Gyöngyösi káprázatos megmozdulásainak köszönhetően. S eközben a kapusok tovább folytatták brillirozásukat. (folyt.köv.)
1990. május 31., csütörtök 19:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|