|
|
 |
|
 |
Nemzetiségi napok kezdődtek Komárom-Esztergom megyében
|
1990. május 5., szombat - Nemzetiségi napok kezdődtek
szombaton - immár nyolcadszor - Komárom-Esztergom megyében, ahol a
lakosság mintegy egytizede német, illetve szlovák anyanyelvű. Az
ünnepélyes megnyitót Vértessomló községben tartották meg. A
találkozó több száz résztvevőjét anyanyelvén köszöntötték, majd a
megye két tucatnyi kórusa, zenekara, tánccsoportja adott nagy sikerű
gálaműsort, s azt a közeli Oroszlányban megismételték.
A május 20-án Piliscséven záruló rendezvénysorozat célja
változatlan: a nemzetiségi tudat erősítése, a hagyományok, a
népszokások ápolása, továbbadása. Ezzel a szándékkal nyitnak
kiállítást például Csolnokon, Kecskéden, Máriahalmon és Oroszlányban
helyi gyűjtésű, népi tárgyi emlékekből. Több településen rendeznek
kiállítást és vásárt nemzetiségi nyelven írt könyvekből, s vers- és
prózamondó vetélkedőt is tartanak. A rendezvénysorozatra vendégek
érkeznek Csehszlovákiából és az NSZK-ból. A tanácskozások közül
kiemelkedik a május 8-án Tatabányán sorra kerülő eszmecsere, amelyen
szlovák származású értelmiségiek találkoznak a megyei nemzetiségi
kollégium tagjaival.
Komárom-Esztergom megyében erős a nemzetiségi tudat. Ennek egyik
eredményeként már hosszú évek óta a nemzetiségi együttesek járnak a
megye amatőr művészeti mozgalmának az élén. A hazai német
nemzetiségi bázismúzeum Tatán kapott helyet. E város egy másik
műemléképületében szlovák nemzetiségi anyagot mutatnak be. A megyei
könyvtár nemzetiségi könyvállományának nagysága meghaladja a 10.000
kötetet. (MTI)
1990. május 5., szombat 14:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|