|
|
|
|
Helmut Kohl programja (6. rész)
|
Ezzel kapcsolatban egyébként a kancellár hangoztatta, hogy az NSZK-ban örömmel fogadták Horn Gyulának a német egység gondolatát támogató értékelését; a magyar külügyminiszter szavait nagy figyelemmel tanulmányozzák. A nemzetközi élet kérdéseit taglalva mindkét részről hangoztatták, hogy a kelet-európai reformok megvalósítása szempontjából létfontosságú a szovjet peresztrojka sikere. Helmut Kohl kedvezően nyilatkozott Mihail Gorbacsov indítványáról egy újabb helsinki típusú találkozó összehívására. Kiemelte azonban, hogy a résztvevőknek pontosan tudniuk kell, mit is várnak egy ilyen rendezvénytől, mert nem szabad vállalniuk egy esetleges kudarc kockázatát. Véleménye szerint a leendő találkozó főbb témacsoportjai közé tartoznának a fegyverzetkorlátozással, a gazdasági együttműködéssel, illetve a környezetvédelemmel kapcsolatos problémák. De egy Helsinki-II. találkozón a német kérdés is megkerülhetetlen lenne. A kormányfők röviden érintették a kétoldalú kapcsolatokat is; ezek részletes elemzése azonban a kíséretükben lévő népes szakértői gárdára vár az elkövetkezendő napokban. Kohl kancellár és Németh MIklós egyetértett abban, hogy a két ország kontaktusai kedvezően fejlődnek. Úgy vélték, hogy az együttműködés elmélyítése érdekében folytatni kell a magas szintű politikai találkozókat, s szükség van a gazdasági kapcsolatok bővítésére, a vállalatok kapcsolatainak erősítésére, a vegyesvállalati formák elterjesztésére. Nem maradhatnak ki az együttműködésből a műszaki-tudományos, oktatási kapcsolatok, s az úgynevezett humán kontaktusok sem. (folyt.köv.)
1989. december 16., szombat 19:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|