|
|
|
|
Kiosztották a Budapest-Bécs Világkiállítás budapesti helyszínének helykijelölési pályadíjait
|
1989. december 13., szerda - A Budapest-Bécs világkiállítás budapesti helyszínére kiírt helykijelölési és területrendezési tervpályázat díjait szerdán osztották ki, a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumban. A világkiállítás budapesti helyszíne - ha a rendezés jogát megkapjuk - Dél-Budapest, ezen belül Lágymányos vagy a Csepel-sziget északi része lesz.
A Fővárosi Tanács, a Budapest-Bécs világkiállítás előkészítő bizottsága, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium közösen meghirdetett tervpályázatára összesen 25 mű érkezett, közülük 12 a dél-budapesti térségre. Mint Baráth Etele államtitkár a díjkiosztó ünnepségen elmondotta, azért esett a bíráló bizottság választása e térségre, mert ez a terület a főváros fejlődési irányába esik, és minden irányú megközelítés szempontjából előnyös. E térség nyújtja környezeti szempontból a legkedvezőbb lehetőséget és e változat esetén kapcsolható be a legteljesebben a Duna - mint a főváros jelentős természeti adottsága - a világkiállítás környezetének alakításába. A Duna két oldalán végrehajtandó fejlesztések nagy mértékben gazdagíthatják a fővárost. A dél-budapesti helyszín ,,kiszolgálásához,, szervesen kapcsolódhat az egyébként is esedékes és indokolt fővárosi infrastrukturális beruházások - M0-ás autópálya, Lágymányosi-híd, dél-budai metró -, és így a kiállítási terület több irányból, a városközpont további terhelése nélkül megközelíthető lesz. Szabó János akadémikus, a bíráló bizottság elnöke arról szólt, hogy ha a világkiállítás rendezésének jogát, mint az várható, december 14-én a Nemzetközi Kiállítások Igazgatósága (BIE) Párizsban Ausztriának és Magyarországnak ítéli, elengedhetetlen a rendezvény előmunkálatainak felgyorsítása, az építészeti pályázat mihamarabbi kiírása. Mindehhez el kell készíteni a terület rendezési terveit, és fontos az is, hogy azonnal meginduljanak a szükséges infrastrukturális beruházások. A bíráló bizottság - neves építészek, közgazdászok, városrendezők - két első díjat ítélt oda. Szenczi Ottó és munkatársai, valamint a másik első helyezett, a Bálint Imre vezette munkacsoport 500-500 ezer forintos díjban részesült. (MTI)
1989. december 13., szerda 15:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|