|
|
|
|
Megemlékezés a Köztársaság téren
|
1989. október 30., hétfő - Az MSZP budapesti bizottsága hétfőn délután koszorúzást rendezett a Köztársaság téri pártház 1956-ban elesett védőinek tiszteletére. Katona Béla, az MSZP budapesti bizottságának titkára emlékezett meg arról, hogy 1956. október 23-án a sztálinista diktatúra eltörlését, az emberközpontú szocializmus kialakítását követelő fiatalok és idősek, értelmiségiek és munkások valamennyien hittek ügyük igazságában, s megdöbbentek azon, hogy a szavak helyét egyre inkább a fegyverek ropogása vette át.
Ezután hangsúlyozta, hogy a nemzeti megbékélés hosszú folyamata csak akkor lesz sikeres, ha mindenki nyugodtan emlékezhet meg saját halottairól, és ha sem a mosonmagyaróvári, sem a salgótarjáni vérengzés irányítóit, sem pedig a fehérzászlós Mező Imre gyilkosait nem fogja senki hősként ünnepelni. Befejezésül Mező Imrére, oktalan és érdemtelen halált lelt társaira emlékezve hangsúlyozta: tragikus sorsuk csak a gyilkosoktól válassza el a népet, de kösse össze újra szabadon, most már elszakíthatatlanul a haza minden lakóját. Katona Béla szavait számos esetben különböző megnyilvánulások kísérték a mintegy ötezer fős tömegből. Elhangzottak egyetértő szavak, tapsok is, de erősebbek voltak az indulatos, az MSZP megemlékezésének jogosságát kétségbe vonó közbekiáltások. Az emlékművet a Magyar Szocialista Párt nevében Nyers Rezső, Jassó Mihály és Katona Béla koszorúzta meg. Elhelyezték virágaikat a Fővárosi Tanács, a Baloldali Ifjúsági Társulás, a fegyveres erők, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége és a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa képviselői is, majd lerótták kegyeletüket az elesettek hozzátartozói és sokan mások is. A koszorúzás után kisebb incidens alakult ki a szervezők és a volt MSZMP néhány, többségében idős korú képviselője között. Ezzel kapcsolatban Fabriczki András, az MSZP budapesti bizottságának titkára elmondta az MTI munkatársának: mivel a volt MSZMP tagjai közül senki nem jelezte, hogy részt kíván venni a megemlékezés szervezésében, így az MSZP szervezte, pedig az esetleges közreműködőket szívesen látták volna. Véleménye szerint a megemlékezéshez méltatlan, volt az a hang, amelyet az ünnepség során a megszűnt MSZMP egyes idős tagjai használtak. (MTI)
1989. október 30., hétfő 20:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|