|
|
|
|
A demokrácia új magyar törvényei
|
-------------------------------- London, 1989. október 20. (BBC, Késő esti adás) - A magyar Országgyűlésben elfogadott új törvény következtében lehetővé válik, hogy az egypártrendszerű kommunista államból többpártrendszerű demokrácia legyen. Meghatározták továbbá az elnökválasztás, illetve a jövőre sorra kerülő országgyűlési választások feltételeit. - Budapesti tudósítónk Sally Ackroyd jelenti: - A demokrácia bevezetéséről szóló törvényeket a régi, nagyrészt hétpróbás kommunistákból, illetve volt kommunistákból álló parlament fogadta el, amelynek tagjai voksukkal mintegy eltörölték 40 éves uralmukat. A nyáron a párt és az ellenzék közötti kerekasztal- megbeszéléseken megvitatott törvények nyugati típusú demokráciát irányoznak elő, amelyben a szabadelvű alkotmány, a hatalom többrendbeli ellenőrzését biztosítja. Az új törvényeket általános örömmel fogadta az ország, mint a békés átemenetet biztosító törvényeket a jövő év elejére tervezett demokratikus országgyűlési választásokig. Az új törvények intézkedtek a munkásőrség, a párt magánhaderejének feloszlatásáról, valamint a pártvagyon befagyasztásáról, tehát az ellenzék két alapvető követelésének teljesítéséről. A vita során időnként úgy látszott, mintha az Országgyűlés el akarná utasítani a javasolt választójogi rendszert, az egyéni és lajstromos kerületeken felépülő vegyes képviseleti módozatot, amelyről feltételezik, hogy nem kedvez a Magyar Szocialista Pártnak. De a javaslat ellenzői egy majdnem szimbólikus engedmény kiharcolása után engedtek Pozsgay Imre felszólításának, hogy nyugodjanak bele a változtathatatlan szükségszerűségbe és ne próbáljanak szembe helyezkedni vele. Pozsgay szerint a nemzeti fejlődés és a nemzeti összeomlás között kell választani. (folyt.)
1989. október 20., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A demokrácia új törvényei - 1. folyt.
|
A mai ülés után nyitva áll az út a demokratikus választásokhoz és a jelenlegi Országgyűlés szerepe lejárt, de az elnökválasztás időpontját még nem tűzték ki. Előbb felül kell ugyanis vizsgálni egy petíció aláírásait, amely az elnökválasztás elhalasztását kéri. Ha százezer aláírás valódinak bizonyul, egy júniusban hozott törvény értelmében népszavazást kell tartani az elnökválasztás kérdéséről. +++
1989. október 20., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|