|
|
|
|
Az üzbég Legfelsőbb Tanács ülése
|
Taskent, 1989. október 20. péntek (MTI-TASZSZ/AP) - A köztársasági és helyi államszervek jogkörének jelentős kiszélesítését tartalmazzák az üzbég Legfelsőbb Tanács elé terjesztett törvényjavaslatok. A pénteken kezdődött tanácskozás napirendjén az üzbég alkotmány módosításáról, a köztársaság népi küldötteinek és a helyi tanácsok tagjainak megválasztásáról, valamint a hivatalos nyelvről szóló tervezet elfogadása szerepel.
Az előzetes viták során a legnagyobb vihart a hivatalos nyelv kérdése kavarta. A lakosság üzbég anyanyelvű többsége elégedetlen azzal, hogy az üzbég nyelv hivatalosnak való elismerését nem rögtön, hanem meghatározott idő elteltével akarják bevezetni a köztársaságban. Az orosz, tadzsik és más nyelveken beszélő kisebbséget viszont nyugtalanítja a törvényjavaslat pontatlansága az üzbégen kivüli nyelvek használatáról szóló paragrafusokban. Az AP amerikai hírügynökség pénteken - helyi forrásokra hivatkozva - azt jelentette, hogy csütörtökön Taskentban 50 ezer ember tüntetett az ellen, hogy az orosz is ugyanolyan hivatalos nyelv lesz a jövőben, mint az üzbég. A tömeget a rendőrség erőszakkal feloszlatta. Mintegy 300 embert - köztük az Egység elnevezésű ellenzéki szervezet vezetőjét is - őrizetbe vettek. A szovjet hírügynökség nem írt a csütörtöki megmozdulásról. Ehelyett a TASZSZ az Üzbég Kommunista Pártnak azt a határozatát ismertette, amely a köztársasági lapokban pénteken jelent meg. A párt ebben elítélte ,,azokat a szélsőséges erőket, amelyek nemzetiségi alapon megpróbálják szembe állítani a lakosság különböző csoportjait, tömeges rendbontást kezdeményeznek,,. A TASZSZ egyben hangsúlyozta, hogy az üzbég parlament ,,bonyolult körülmények között,, tárgyal, de ,,határozatainak az átalakítást kell segíteniük a köztársaság valamennyi lakosa érdekében,,.+++
1989. október 20., péntek 19:27
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|