|
|
 |
|
 |
,,Santa Maria,, - barcelonai hajóavatás
|
Meruk József, az MTI tudósítója jelenti:
Madrid, 1989. október 20. péntek (MTI-tud) - Barcelona kikötőjében pénteken Zsófia királyné jelenlétében avatták fel a ,,Santa Maria,, zászlóshajót - Kolumbusz Kristóf legendás hajójának tökéletes mását. A jövő tavasszal a ,,Pinta,, és a ,,Nina,, is elkészül. Ezt követően kezdődik meg a XV. századi felfedező út újkori megismétlése. A rendkívüli vállalkozás nyolcmillió dolláros költségét neves világcégek fedezik.
A fél évezreddel ezelőtti vitorlás bárkák újraalkotása annál is
inkább bonyolult feladat, mivel az egykori építők semmiféle rajzot
vagy vázlatot nem használtak. Hadtörténészek, hajómérnökök,
tengerhajózási kutató szakemberek éveken át tartó gyűjtő-elemző
munkája nyomán fogtak neki a mostani építésnek. A vállalkozást
Fernando Bordeje tengernagy, a hajózás történetét és kultúráját
kutató intézet igazgatója vezeti, aki állítja, hogy a
Kolumbusz-hajók a legapróbb részletekig hű másolatai az
eredetieknek.
Az egyik legnehezebb feladat hajóács-mesterek felkutatása volt.
Spanyolországban ez a szakma napjainkban ritkásag számba megy.
Barcelonában, Cartagenában és Huelvában sikerült egy-egy építő
közösséget kialakítani. Ezek vállalták, hogy legalább száz év
viszontagságait elviselik majd a hajók. Nem volt egyszerű a
megfelelő faanyag megtalálása sem. Galicia, Asztúria és a Pireneusok
hegyeit járták be a minőségi anyag kiválasztásakor. Az árbocokat
Segovia környéki balsafából készítették.
Az újkori Kolumbusz-expedició legénységét a spanyol
haditengerészet altisztjeinek körében, valamint vitorlásklubok
résztvevőiből toborozták és különleges kiképzési terv alapján
készítik fel az útra. A tervek szerint a hajók ötven észak-amerikai
kikötőt látogatnak meg a felfedezések félezredes évfordulójának
jegyében. A zászlóshajó az Expo ,92 világkiállítás tengerhajózási
pavilonjában lesz látható Sevillában.+++
1989. október 20., péntek 18:57
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|