|
|
 |
|
 |
Szovjet űrkutatás (2. rész)
|
Sokat ártott Misin szerint a szovjet űrkutatásnak a témát övező
titkolózás is.
Az űripar titkosságának megszüntetésében egyébként a minap újabb
nagy lépést tettek a Szovjetunióban. Az illetékes minisztérium
döntése alapján megszüntették a moszkvai Hrunyicsev gépgyár titkos
jellegét. Ott készülnek egyebek között a Proton típusú
hordozórakéták, a tartós űrrepülésekhez szükséges űrállomások és az
azokhoz csatlakozó modulok. A minap lehetővé tették a nemzetközi
sajtó képviselőinek - köztük az MTI tudósítóinak - az üzem
megtekintését. A gyártás minden fázisát tüzetesen szemügyre vehették
az újságírók, és megismerkedhettek a Misin által kifogásolt tartós
űrrepülések újabb eszközével, az Almaz típusú űrállomással.
Kiszeljov, a gyár igazgatója panaszkodott a Szovjetunióban
eluralkodott űrkutatás- és űripar-ellenes hangulatra. Mint mondta,
az űrkutatásra és űriparra a nemzeti jövedelem csekély hányada jut,
így annak leépítésével nem sok eszköz szabadulna fel. A takarékosság
nevében történő leépítés voltaképpen pazarlás - vélte -, mert
szétzilálhatják vele azt a hatalmas szellemi és technológiai
potenciált, amely ezen a területen kialakult. Ezzel a Szovjetunió
csak veszíthet - vélekedett.
Az eddigi titkosságot ő is kárhoztatta. - Ha a gyár már korábban
kiléphetett volna termékeivel és szolgáltatásaival a nemzetközi
űrpiacra, akkor talán nem kezdtek volna hozzá a kínaiak, a japánok
és a franciák nagy költséggel járó űrporogramjuk kidolgozásához,
hanem megvehették volna a már kialakult termelési bázisra támaszkodó
szovjet űripar termékeit és szolgáltatásait. Ezzel mind a
Szovjetunió, mind pedig az elszalasztott potenciális megrendelők jól
jártak volna - hangoztatta. +++
1989. október 20., péntek 17:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|