|
|
|
|
Párizsi szerződések: alapkő a válaszfalhoz 1.rész
|
1989. október 20. péntek (MTI-Panoráma) - Harmincöt évvel ezelőtt, 1954. október 23-án írták alá a párizsi szerződéseket, amelyek betetőzték Nyugat-Európa katonapolitikai elkülönülését, egyben Európa megosztottságát a német megosztottságon keresztül. Ez a folyamat egy fél évtizeddel korábban, 1949-ben a NATO életre hívásával kezdődött és a párizsi szerződések - amelyeknek aláírásakor még nem létezett a Varsói Szerződés Szervezete - kikényszerítették kontinensünkön nemcsak a ,,tömbszimmetria,, megteremtését, hanem Kelet-Közép-Európa ,,katonás,, reagálásait is a német militarizmus feltámadására, az ebben koncentráltan jelentkező NATO-törekvésekre.
A párizsi szerződések révén az NSZK-t felvették a NATO-ba, életre hívták a NATO alá rendelt Nyugat-európai Uniót és lehetővé tették nyugat-német hadosztályok felállitását ez utóbbi keretében. Az atlanti vezetést bosszantotta, hogy a franciák meghiusították 1954 augusztusában az Európai Védelmi Közösség nyugatnémet haderő részvételével való megalakitását, és kereste a ,,kiskaput,,. Szeptember-októberben a londoni konferencia megerősitette az amerikaiak, angolok és kanadaiak nyugateurópai jelenlétét és jelen-maradását, életre hívta a NATO európai erőinek állandó amerikai kirendeltségként működő főparancsnokságát. Maga a párizsi konferenciasorozat 1954. október 19-23. között zajlott le és szerződések, egyezmények, jegyzőkönyvek, nyilatkozatok, levélváltások szinte áttekinthetetlen tömegét produkálta. Ezek között voltak ártatlanabbak, mint a Saar-vidékre vonatkozó kétoldalu francia-német egyezmény. Az 1946-ban Franciaországhoz csatolt, majd 1954-ben ,,európaizált,, Saar-vidék 1959 közepén nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag is a Német Szövetségi Köztársasághoz került. Az 1954. október 23-án kelt négyhatalmi ,,Deutschlandvertrag,, keretében az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország megszüntette a megszállási rendszert, de ugy állitotta helyre az NSZK ,,teljes szuverénitását,,, hogy fenntartotta Németországra mint egészre és Berlinre vonatkozó különleges jogait, beleértve az ujraegyesítés és a békeszerződés kérdését is. Ez gyakorlatilag Németország kettészakítottságának állandósitását jelentette. /folyt./
1989. október 20., péntek 11:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Párizsi szerződések: alapkő a válaszfalhoz 2.rész
|
Anglia, Franciaország és a három Benelux-ország Olaszországgal és az NSZK-val szövetkezve létrehozta a Nyugat-európai Uniót, amely módot adott Nyugat-Németországnak 12 szárazföldi hadosztály , valamint légierő és haditengerészet felállítására, igaz, le kellett mondania atom-, biológiai és vegyi fegyverek gyártásáról. Hivatalosan 1955 végén megalakult a Bundeswehr és 1956-ban Bonn bevezette az általános hadkötelezettséget. A párizsi szerződéseket betetőzte az a jegyzőkönyv, amely felhatalmazta Washingtont arra, hogy az ,,erőszakmentességre,, fogadalmat tevő Német Szövetségi Köztársaságot kérje fel a NATO-hoz való csatlakozásra. Az 1948-as brüsszeli szerződésből törölték ,,egy német agressziós politika felujulására,, való utalást és ,,Európa egységének előmozdítását,, jelölték meg közös célnak. Az NSZK ujrafelfegyverzésére és a NATO-ba való integrálására tett nyugati lépések érthetően nem nyerték meg Moszkva tetszését, amely tiltakozásul felmondta az 1942-es brit-szovjet és az 1944-es francia-szovjet szövetségi és kölcsönös segítségnyujtási szerződést. A párizsi szerződések 1955. május 5-én hatályba léptek, amire május 14-én logikus válaszlépés volt a Varsói Szerződés aláírása, a nyolc kelet- és közép-európai ország regionális katonai-politikai koaliciójának létrehozása. +++ Pirityi Sándor MTI-Panoráma
1989. október 20., péntek 11:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|