|
|
|
|
Interjú a Samsung alelnökével
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Szöul, 1989. október 2O. péntek (MTI-tud.) - A tőke importja és a külföldi techológiai behozatal még akkor is a fejlődés egyedüli útja, hogyha ez az írány a kezdetben jelentős veszteségeket is okoz - fejtette ki a Samsung világcég alelnöke az MTI távol-keleti tudósítójának adott nyilatkozatában.
A Samsung Co. LTD, Dél-Korea legnagyobb üzleti csoportja kereskedőháza alelnöke , a Samsung korábbi fejlődési szakaszának a példájával érzékeltette: még egynegyede sem maradt a hatvanas években a Samsung textilexportjából származó nyereségnek Dél-Koreában. Az amerikai piacon a sokszorosáért árulták azokat a kötöttárukat, amelyekért a dél-koreai termelők és exportőrök kezdetben kaptak annyit, hogy termelési költségeiket fedezzék. Más út azonban nem vezet a fejlődéshez - hangsúlyozta a dr Ungsuh Kenneth Park. Mindezt kimondani könnyű, megvalóítani azonban csak következetes gazdaságpolitikával, jelentős szociálpolitikai feszültségek felvállalásával lehet - hangsúlyozta dr. Park, aki a hazánk nemzeti össztermékének a másfélszeresét előállító gazdasági birodalom külkereskedelméért felel. Mint ismeretes, a Samsung képcsöveivel jövő évben kezdi meg az Orion Jászfényszarun a színes televízió gyártását. A figyelmeztetést Park úr nem ijesztgetésnek szánta, hanem a realitásokkal való számolás érdekében arra is rámutatott, hogy a külföldi tőke csak oda áramlik, ahol megtérül, és ha hazánk valóban fejlődni akar - ahogyan azt annak idején Dél -Korea tette - akkor sokáig nem fogja látni a pénzben kifejezhető nyereséget. Más választási lehetőség azonban nincs. Arra a kérdésre, hogy célszerű-e most Magyarországon meghonosítani, amit Dél-Koreában abbahagynak, azaz a szines tv gyártását, Park úr kifejtette: minden ilyen döntésnél a kulcskérdés: mi történik, ha a vállalkozás kudarccal végződik? Börtönbe kerül-e ezért valaki az Oriontól, vagy általában Magyarországon? Dél-Koreában ugyanis a hibás döntés felelősei egy életre megsemmisülnek. Ez a piac vastörvényeiből adódik, és a magántulajdonon alapszik. (folyt.)
1989. október 20., péntek 10:57
|
Vissza »
|
|
Interjú a Samsung alelnökével 2. rész
|
A példával Park úr természetesen nem a sikeresnek ígérkező együttműködés ellen érvelt, hanem arra helyezte a hangsúlyt, hogy a vállalatok magánkézbe adásával a felelősségvállalás rendszerét ki kell építeni Magyarországon. Az Oriont bármikor megvehetné a Samsung - ha akarná. Ez nem pénz kérdése, hiszen dr. Park szavára a Samsung bármely pillanatban akár 3 milliárd dollár hitelt is kaphat a világ tőkepiacán. Azonban jelenleg még ha felajónlanák, akkor sem vennék meg az Oriont. És mindaddíg nem is foglalkoznak ilyen tervekkel, amíg a szociális terheket a magyar vállalatoknak kell viselniük. Ez ugyanis ellentmond a gazdasági fejlődés alapszabályának, ami abból indul ki, hogy a vállalatok minimális költséggel akarnak termelni és nyereségre szert tenni. Az államnak ezt a nyereséget kell megadóztatni és az így befolyt pénzből a költségvetésnek kell fedeznie a szociális kiadásokat. A magyar vállalatok ma olyan többszörös szorítás alatt vannak, ami nem teszi lehetővé számukra a fejlesztést és beruházást. Ha ezt a problémát sikerülne feloldalni, akkor esetleg a Samsung is kész lenne akár 1OO százalékos tulajdonrészesedéssel is megvenni olyan magyar cégeket - amelyek magánkézbe kerülnek - egyebek között ezekre hívta fel az MTI tudósítójának a figyelmét dr. Park, a Samsung kereskedőház ügyvezető alelnöke. ++ +
1989. október 20., péntek 11:00
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|