|
|
|
|
Bruges kontra Bruges - merre tartson a Közösség? (1.rész)
|
Brüsszel, 1989. október 20. péntek (MTI-Panoráma) - Különös párbaj színhelyévé vált az elmúlt hónapokban a bruges-i városháza nagyterme. Az első pengesuhintás Margaret Thatcher brit miniszterelnök nevéhez fűződik: talpig kékbe öltözve támadta a fiatal EGK-funkcionáriusok továbbképzésére szolgáló Európa-kollégium tavalyi évnyitóján a meglehetősen közeli, ,,arctalan brüsszeli bürokrációt,,, amely úgymond diktálni akarja törvényét a közösség tagállamaiban. A vaslady a nemzeti szuverenitás, a sokféleség eltökélt védelmezőjeként lépett fel.
A kihívás természetesen nem maradhatott válasz nélkül: az idei évnyitón a ,,brüsszeli bürokrácia,, első számú képviselője, azaz Jacques Delors, a közösség bizottságának elnöke tartott egyórás beszédet, kifejtve a maga filozófiáját. A viadal tétje nem akármilyen: Delors irányítja azt a mintegy tízezer hivatalnokból álló apparátust, amely 12 a nyugat-európai ország integrációjának motorja és letéteményese. Thatcher asszony viszont azoknak a jelképe , akik elutasítják az ,,európai Egyesült Államok,, perspektíváját, akik ,,a nemzeti szuverenitás mindenekelőtt,, jelszavával következetesen megvétóznák mindazt, ami az egyes fővárosok lényegi döntési jogát érintené. A konfliktus bizonyos értelemben mondvacsinált: elvégre Delors és a ,,brüsszeli bürokrácia,, csak végrehajtója annak, amit a tizenkét tagállam miniszterei, vagy éppen állam- és kormányfői határoznak el - azaz Thatcher asszony és a szuverenitás védelmezőinek akarata ellenére nem születhet közösségi döntés. Bizonyos értelemben azonban mégsem puszta szócséplésről van szó: ugyanis a közösségek Delors-vezette bizottságának a feladata a kezdeményezés, a javaslatok kidolgozása, majd ha a tagállamok igent mondanak, akkor a végrehajtásuk. (folyt.)
1989. október 20., péntek 10:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Bruges kontra Bruges - merre tartson a közösség? (2.rész)
|
Jacques Delors volt az, aki a közösségnek új lendületet adott 1984 után azzal, hogy az egységes, belső akadályoktól mentes nagypiac megteremtését javasolta közös célul 1992 végére. Az ezzel kapcsolatos döntéseket a közösséget létrehozó római szerződés módosításával ma már minősített többséggel lehet meghozni a miniszteri tanácsban. Az egyes tagállamok súlyuknak megfelelően 2-10 vokssal rendelkeznek, összesen 76-tal, és 54 szükséges a döntéshozatalhoz. Az egyhangúság elvének feladása lehetővé tette a közösségi integráció gyorsítását, de egyben növelte is Nagy-Britannia (és néhány más ország) aggodalmait. Delors, illetve a közösségi integráció gyorsítását követő többség most ismét támadásban van, újabb szerződésmódosítást sürget. Azzal érvelnek, hogy a nagypiac nem működhet hatékonyan hosszú távon, ha nem jön létre a közösség gazdasági és pénzügyi uniója, ami a központi bankrendszerek összekapcsolását, és végső soron közös pénz megteremtését jelentené. További vitatéma az, hogy a bizottság szerint a közösség nem maradhat csak gazdasági szervezet. Emberi, szociális dimenzióra is szükség van, tehát el kell fogadni a közös szociális jogok chartáját. A vaslady mindkettőre nemet mond, véleményét azonban a ködös Albionban sem osztja mindenki, sőt: éppen ebbeli véleményével maradt kisebbségben a nyári ,,európai,, választásokon, hosszú időszak után elszenvedve első vereségét a munkáspárttól. Válaszolva Thatcher asszony tavalyi beszédére Delors új érvet is bevetett: éppen a ,,kommunista Európa felrobbanása,, teszi szükségessé szerinte a közösség integrációjának gyorsítását. Csak ez tenné lehetővé azt, hogy a Tizenkettek megfeleljenek az új kihívásnak, segíteni tudják a kelet-európai átalakulást, az új, föderatív Európa megteremtését. Ha nem így történik, figyelmeztetett, a közösség széthullhat, vagy legalábbis haladása lefékeződhet a belső ellentmondások súlya alatt. Így most már beszélhetünk a vaslady Bruges-éről és Jacques Delors Bruges-éről is. A két bruges-i koncepció nehezen egyeztethető össze - de elkerülhetetlen ütközésükből formálódik majd a közösség holnapja. +++ Baracs Dénes (Brüsszel) MTI-Panoráma+++
1989. október 20., péntek 10:35
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|