|
|
|
|
Az AGFIS 23. kongresszusa Budapesten - J. A. Samaranch sajtótájékoztatója a Vigadóban (1. rész)
|
1989. október 20. péntek (MTI) - Pénteken délelőtt a Vigadóban folytatódott a Nemzetközi Sportszövetségek Szervezetének (AGFIS) 23. kongresszusa. Mielőtt a délelőtti referátumok megkezdődtek volna, élénk témát jelentett a nemzetközi sajtóközpontban egy korábbi brit hozzászólás. Phil Lines (VISNEWS) ugyanis a sporthírek, -információk hozzáférhetőségének kérdéskörét taglalva minden kontinenstől esélyegyenlőség biztosítását követelte. Szerinte ugyanis roppant furcsa, hogy Ausztrália e téren külön utakat jár, amennyiben nem éppen segítőkész a nemzetközi sporteseményekről szóló híradások szabad áramlása tekintetében. Ezután persze sokan találgatni kezdték, ez a megjegyzés nem kapcsolható-e össze azzal, hogy az 1996-os nyári olimpia rendezéséért Manchester és Melbourne is a jelentkezők között található, azaz Phil Lines úr ezzel a ,,félvágással,, próbálta Melbourne esélyeit csökkenteni..? Ausztrália egyébként az AGFIS 1991 októberi, sorrendben majd a 25., tehát jubileumi kongresszusának megrendezéséért is versenyez Sydney városa révén. Új Dél-Wales fővárosának kortesei a Vigadóban ízléses kiadványt terjesztenek, ebben több csábító ajánlat szerepel. Igy például a repülőjegyek árából 20 százalékot engednének az AGFIS kongresszus valamennyi résztvevője számára, továbbá a kongresszus eseményei előtt és után - szintén jelentős árengedménnyel - Ausztrália legfelkapottabb turistaparadicsomaiba kalauzolnák el egy kis pihenésre a vendégeket. Csattanóként a legfőbb érv: az AGFIS valamennyi érdekelt delegáltját három napig ingyen látnák vendégül Sydney ötcsillagos szállójában, a helyi Intercontinentalban. Nem rossz ajánlat, hiszen előrejelzések szerint két év múlva egy szállodai szoba éjszakánként 150 ausztrál dollárba kerül majd. Három éjszaka pedig ugye 450 dollár. Ennyit takarékoskodhatnának az AGFIS-kongresszus vendégei, ha Sydney mellett döntenek az illetékesek. Ezután a pénteki előadások sorát Adrian Metcalfe (Nagy-Britannia, az Eurosport propramigazgatója) nyitotta. Emlékeztetett arra, hogy egy éve még nem is létezett ez az állomás, amelyhez a Sky Channel adta a működési feltételeket a maga satellite sugárzási technikai apparátusával. Idén februárban kezdett sugározni az Eurosport. Kezdetben 12 millió háztartásba jutottak el, de egy hónap alatt már 18 millióra nőtt ez a szám. (folyt.köv.)
1989. október 20., péntek 11:34
|
Vissza »
|
|
Az AGFIS 23. kongresszusa Budapesten ... (2. rész)
|
Ma szinte felmérhetetlen, hányan nézik rendszeresen az Eurosportot, hiszen szerte Európában sokan megengedhetik maguknak azt a luxust, hogy megvásárolják az Eurosport vételéhez szükséges méregdrága parabola-antennákat. Metcalfe emlékeztetett arra, hogy az RTL plustól eltérően ők nem csak futball- és teniszcentrikusak. Erre igazolás, hogy február óta az AGFIS 72 tagszövetsége közül 66-tal kötöttek szerződést, azaz 66 sportág eseményeit követték nyomon a nap minden szakában. Náluk ugyanis nincsenek ,,egyéb,, műsorok, csakis sporttal foglalkoznak. Manapság egyre több szponzor jelentkezik házuk táján, bár tudni kell, a Volvo cég pénzügyi segítsége a legjelentősebb, 23 sportág közvetítéseihez ad financiális alapot. Jellemző, a most folyó stuttgarti tornász világbajnokság eseményeiről összesen 34 órás műsoridőben számolnak be, nincs olyan gyakorlat, amiről lemaradnának. Gondjuk, hogy a pánamerikai sportversenyeken nem tudnak kellő súllyal ott lenni, azok mindössze 10 százalékát sugározzák. Metcalfe visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint az Eurosport valósággal ,,ráült,, az európai sportéletre. ,,Ha valóban monopolhelyzetben vagyunk, azt semmiféle törvény nem tiltja Európában,, - húzta alá a programigazgató. Az Eurosport két hét múlva az eddigi angol nyelvű kommentálását kiegészíti némettel és hollanddal is. x x x (folyt.köv.)
1989. október 20., péntek 11:37
|
Vissza »
|
|
Az AGFIS 23. kongresszusa Budapesten ... (3. rész)
|
Másodikként Rex Lardner, az amerikai Turner Broadcasting System (TBS) alelnöke kapott szót. A televíziós társaság vezetője elsősorban a TBS jövő évi programtervezetéről számolt be, amelynek középpontjában az egyesült államokbeli Jóakarat Játékok szerepel. Lardner kiemelte, hogy a tömegtájékoztatási eszközöknek, így a tévétársaságoknak is mind nagyobb versenyben kell megőrizniük pozícióikat. Húsz évvel ezelőtt például a legfejlettebb országokban is legfeljebb négy-öt csatorna között választhattak a nézők, mára viszont ez a szám eléri az ötvenet is. Növekedett a kábeltelevízió népszerűsége, mivel ennek az az előnye a hálózatival szemben, hogy rugalmasabb, hatékonyabb, s ezért néha jobban ki tudja szolgálni a közönséget. x x x (folyt.köv.)
1989. október 20., péntek 12:34
|
Vissza »
|
|
Az AGFIS 23. kongresszusa Budapesten ... (4. rész)
|
Chris Howland (Nagy-Britannia, Screensport) mindenekelőtt tévétársaságának működéséről beszélt. Annak előnyeit ecsetelte, hogy a Screensport kilenc hónapja már angolul, németül és franciául sugároz Európában, s hamarosan beindul a spanyol nyelvű adás is. Felajánlotta a jelenlevő sportvezetőknek, hogy a multinacionális hálózat kész még nagyobb teret adni programjaiban az arra igényt tartó sportágaknak. Paul Smith (NSZK, az ISL tévétársaság képviselője) felszólalásában a sport és az üzlet ,,furcsa együttélését,, elemezte. Kiemelte, hogy a televízió rendkívüli szerepet játszik a sport népszerűsítésében. Sok nézőt vonz a képernyők elé, és jó lehetőséget kínál az üzletembereknek. A szponzoroknak és a hirdetőknek azonban figyelembe kell venniük, hogy az üzlet nem mehet a sport rovására. Michéle Verdier (Franciaország, a NOB tájékoztatási igazgatója) a sport és a tömegtájékoztató eszközök megváltozott kapcsolatát elemezte. Szavaiból kiderült, hogy az olimpiai játékok a tömegtájékoztató eszközök területén dolgozók világtalálkozóivá váltak. Példaként elmondta, hogy az 1988-as szöuli olimpián e területekről már tizenhatezer-harmincan, azaz ezerrel többen vettek részt, mint a sport területéről. Elmondta, hogy keresik az ésszerű limitálás módozatait. Gyulai István, az AIPS főtitkára arról beszélt, hogy mit tehet a tömegtájékoztatás a sportpályákon és az azokon kívül megnyilvánuló erőszak, illetve a doppingok használata ellen. A tények puszta rögzítésével szemben azt az újságírói magatartást támogatta, amely nemcsak közli a szabálytalanságokat, a durvaságokat, a doppingok használatát, az elfogult bíráskodást, hanem el is ítéli azokat. Joseph Blatter (Svájc, a FIFA főtitkára) nem tudott részt venni a kongresszuson, felszólalását írásban juttatják majd el a tanácskozás résztvevőihez. A kongresszus Kim Un Jong zárszavával fejezte be munkáját. x x x (folyt.köv.)
1989. október 20., péntek 13:20
|
Vissza »
|
|
Az AGFIS 23. kongresszusa Budapesten ... (5. rész)
|
A Vigadóban déli 12 óra után néhány perccel Juan Antonio Samaranch, a NOB elnöke találkozott a nemzetközi sajtó képviselőivel és válaszolt a kérdésekre. Elöljáróban gratulált a szintén jelenlévő Kim Un Jongnak, az AGFIS elnökének azért, mert értékelése szerint a NOB és az AGFIS kapcsolata sohasem volt olyan gyümölcsöző, kiegyensúlyozott, mint most. A kérdések és válaszok így következtek: Marad-e az utóbbi időben sokat kárhoztatott ökölvívás az olimpiák műsorán? - Nem vagyok az ökölvívás ellensége, de a NOB aggódik a sportág jövője miatt. A nemzetközi ökölvívó szövetség vezérkara azt ígérte, lényeges és szigorú rendelkezéseket foganatosít a sportágban. Biztos, 1992-ben, Barcelonában lesz még ökölvívás a nyári játékokon, utána majd visszatérünk a sportág olimpiai jövőjére. Hírek szóltak arról, hogy az önálló Grúz Olimpiai Bizottság (sőt, a lett és a litván is) kéri elismertetését a NOB által. Van erre esélyük? - A NOB alapelve: egy országot egy olimpiai bizottság képviseljen az olimpiai családban. Ha a felvételüket kérő új bizottságok rendelkeznek öt olyan sportággal, amelyeket elismer az illető sportág nemzetközi szövetsége, továbbá az éppen hivatalos országos olimpiai bizottság is hozzájárul kérésükhöz, akkor erre van mód. Igaz-e, hogy a bemutató sportágakat végleg száműzik? - 1992 után valóban nem szerepelnek ilyenek a játékok műsorán, hiszen fenyeget az olimpiai gigantizmus veszélye. Barcelonát követően felülvizsgáljuk valamennyi, programban szereplő sportág ,,jogosítványát,,. Igaz, hogy az olimpiáról tudósító újságírók számát limitálni kívánja a NOB? - A NOB sajtóbizottsága most készít majd el ilyen irányú tervet. Van olyan elgondolás, hogy az úgynevezett szakkommentátorokat csak az olimpia azon eseményeire akkreditálják, ahonnan valóban tudósítani kívánnak, azaz más sportágak nyomon követésére nem lesz módjuk a helyszínen. (folyt.köv.)
1989. október 20., péntek 13:23
|
Vissza »
|
|
Az AGFIS 23. kongresszusa Budapesten ... (6. rész)
|
Sok a vita a NOB és a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) között arról, milyen életkorú játékosok vehessenek részt a futball-olimpián. Mi a helyzet most? - Nemrégeiben Puerto Ricóban eldőlt, hogy 1992-ben legfeljebb 23 évesek játszhatnak Barcelonában, bár a NOB-nak az a célja, hogy életkori megkötöttség ne legyen. Azt akarjuk, hogy mindenki részt vehessen az olimpián, évei számától függetlenül. Mivel a FIFA garantálta, hogy Barcelonában igen színvonalas labdarúgó-torna lesz, belenyugodtunk ebbe, de 1992-t követően ismét tárgyalunk e kérdéskörben a FIFA-val. Végezetül Samaranch elnök megköszönte a magyar szervezők fáradozását, amelyet a budapesti kongresszus sikeres lebonyolítása érdekében kifejtettek, és sok sikert kívánt Magyarországnak. Az AGFIS jövő évi kongresszusa Monte-Carlóban lesz, témája ,,A nő és a sport,,. x x x (folyt.köv.)
1989. október 20., péntek 13:25
|
Vissza »
|
|
Az AGFIS 23. kongresszusa Budapesten ... (7. rész)
|
Szófia nem pályázik ------------------- Láthatóan senki nem akar lemaradni - mármint az olimpiai rendezésre pályázó városok közül. A képletes tülekedésben valamennyi jelölt igyekszik legszebb arcát mutatni, képviselőik mosolyogva, rendkivül udvariasan, de egyáltalán nem tolakodóan igyekeznek meggyőzni a szavazókat és a döntést befolyásolókat, tehát a NOB tagokat, a vezető sportdiplomatákat, és persze az ujságirókat. Van viszont egy nagy hiányzó az 1998-as téli ötkarikás játékokra kandidálók között: méghozzá Szófia, amely annak idején csak szoros csatában veszitett Albertville-vel szemben (a franciák kapták az 1992-es fehér játékokat), viszont gyorsan kiesett az 1994-es jelöltek vetélkedőjéből, a NOB végülis a norvégiai Lillehammernek szavazott bizalmat. A bolgár főváros tehát nincs itt a budapesti korteskedők között, itt van viszont az AGFIS kongresszusra érkezett Ivan Szlavkov, a Bolgár Olimpiai Bizottság elnöke, aki tagja a NOB-nak is. Tőle kérdezte az MTI munkatársa: bejelentkezik-e ismét Szófia majdani olimpiai házigazdának? - Őszintén szólva e kérdés nincsen nálunk napirenden - mondotta Szlavkov. - Egyébként is nemcsak a nemzeti olimpiai bizottság, és az adott város pályázási szándéka számit, a kandidálást meg kell erősitenie a kormánynak is. Ezen kivül a szöuli leszereplés után nehéz lenne az állampolgárokat - akiknek a pénzét felhasználjuk a jelöltségre - meggyőzni arról, hogy Szófiának igen is szüksége van téli olimpiára. A kérdésére a válasz tehát: inkább nem Mi a véleménye arról, hogy az AGFIS először tart csucsszintü megbeszéléseket szocialista országban? - Nem az a lényeg, hogy Kelet vagy Nyugat. Hiszen a rendezés attól is függ, hogy a jelentkezők milyen ajánlattal állnak elő. Budapest esetében meg kell emliteni azt a hozzájárulást, amellyel a magyar sport gazdagitotta az olimpiai mozgalmat. Az Önök fővárosa emellett olyan adottságokkal rendelkezik, amelyeket nemcsak sportversenyekre, hanem más jellegü, tehát sportdiplomáciai világeseményekre is ki lehet használni. x x x (folyt.köv.)
1989. október 20., péntek 16:14
|
Vissza »
|
|
Az AGFIS 23. kongresszusa Budapesten ... (8. rész)
|
Athént 800 000 turista sem lepné meg ------------------------------------ Péntek délután az 1996-os ,,aranyolimpiát,, rendezni szándékozó Athén népes szervezői küldöttsége hivta meg az ujságirókat a Fórum Szállóba sajtótájékoztatóra. Szteliosz Szfakianakisz sportügyi államtitkár azzal kezdte, nagyon szeretnék megrendezni az évszázad utolsó nyári olimpiáját, de ha ezúttal nem sikerül megszerezni a jogot, akkor is ,,sorompóban maradnak,,, mert a közeljövőben mindenképpen az ötkarikás játékok házigazdái kívánnak lenni. Ezután Hrisztosz Kurtisz, az olimpiai sportlétesitmények főtervezője adott áttekintést az épitkezések, az előkészületek tervezett menetéről. A sportolók olimpiai faluja Athén történelmi centrumától mintegy 9 kilométernyire északra épülne fel, s 15-16 ezresre tervezték befogadóképességét. Innen dél, a városközpont felé haladva hoznák létre a kilenc sportág (atlétika, labdarugás, torna, röplabda, vivás, uszás, asztalitenisz, tenisz, kerékpár) eseményei lebonyolitására alkalmas 1-es számu olimpiai sportkomplexumot, s ugyanitt húznák fel azokat az épületblokkokat, amelyben a sajtó képviselői (tizezer ember fogadására készülnek fel) laknának az olimpia 16 naposra tervezett versenyei során. Ismét délre haladva, már Pireusz környékén alakitanák ki a 2-es számu sportközpontot. A további sportágak küzdelmeit pedig az 1-es és 2-es számu centrum közötti területen belül bonyolitanák le. A stadionok és csarnokok közül több már el is készült, 1991-re pedig szinte az összes létesitményt átadják, mert abban az évben a görög főváros látja vendégül a földközi-tengeri játékok résztvevőit. Az olimpia hivatalos vendégeit, a versenyzőket külön gyorsforgalmi uton szállitanák az egyes küzdelmek szinhelyére, valahogy ugy, amint az 1980-ban Moszkvában történt. A görög főváros új repülőtere 1994-ig készül el, s a különböző technikai felszerelések fogadására, a két polgári repülőtér tehermentesitésére egy Athén környéki katonai repülőteret is a szervezők rendelkezésére bocsátana a hellászi kormányzat. Ha Athén mellett dönt a NOB, azonnal megkezdődik az érdemi munka, amelynek várható összköltsége 1.1 milliárd dollár. Érdekességként elhangzott, hogy a maratonfutás Marathon városából rajtolna a 16., tehát utolsó versenynapon, s az olimpiai stadionban érnék el a célt az atléták. Felmerült a kérdés: a jelenlegi, már évek óta folyó korteshadjárat költségeit ki viseli? Kiderült, hogy 60 százalékban a görög kormány, 40 százalékban pedig különféle támogatók. (folyt.köv.)
1989. október 20., péntek 17:22
|
Vissza »
|
|
Az AGFIS 23. kongresszusa Budapesten ... (9. rész)
|
Az olimpiai szervezőket az sem hozná zavarba, ha 1996-ban, a játékok több mint két hete során 800 000 turista látogatná meg Athént, hiszen kellő számu és szinvonalas szállodával rendelkeznek. Mindenkit kényelmesen el tudnának helyezni - már most x x x Uj főtitkárt választott az IWGA ------------------------------- Pénteken délután a Vigadóban tartotta idei kongresszusát az olimpiai müsoron nem szereplő sportágakat tömöritő szervezet, a Világjátékok Nemzetközi Szövetsége (IWGA). A tanácskozásnak két napirendi pontja volt, mégpedig főtitkár választottak, valamint ujabb megállapodásokat kötöttek a világjátékok 1993. évi szervezőivel, Hága városának képviselőivel. Rolf Noess 1981 óta töltötte be a főtitkári tisztet, Budapesten viszont bejelentette: egyéb elfoglaltságai miatt a jövőben nem vállalja a funkcióval járó teendőket. A megüresedett posztra a kongresszus a holland Co Korent választotta meg. Az ülés után a tisztségéből távozó nyugatnémet sportvezetőtől kért nyilatkozatot az MTI munkatársa. - Az idén, amint azt bizonyára sokan tudják, Karlsruhe adott otthont a Világjátékoknak - mondta Rolf Noess. - Ennek az eseménysorozatnak óriási sikere volt, az 50 sportág küzdelmeit a helyszinen több mint 250 ezren kisérték figyelemmel. Tervezik-e ujabb sportágak bevonását? - Igen, több szövetség jelezte részvételi szándékát. A holland fővárosban már szinre lépnek a sportakrobaták, a szambósok és a minigolfozók is. Milyen egyéb fontos kérdésekről döntöttek még Budapesten? - Rendkivüli közgyülésünkön elhatároztuk, hogy ujabb választásokat csak jövőre, Monte-Carló-i kongresszusunkon tartunk. Addig uj alapszabályt dolgozunk ki. Véleménye szerint milyen sportértéke van a Világjátékoknak? - A magyar fővárosban Juan Antonio Samaranch, a NOB elnöke is kijelentette, hogy a Világjátékoknak ma már igazi rangja van a sportéletben. A jövőben szeretnénk szorosabbra füzni az együttmüködés szálait az olimpiai mozgalommal. Erről is tárgyaltunk Budapesten - mondta befejezésül Rolf Noess. x x x (folyt.köv.)
1989. október 20., péntek 17:27
|
Vissza »
|
|
Az AGFIS 23. kongresszusa Budapesten ... (10. rész)
|
Péntek este - abból az alkalomból, hogy az IWGA és Hága városa aláirta az 1993-as Világjátékok megrendezéséről szóló okmányokat - a holland főváros képviselői fogadást adtak az AGFIS kongresszuson résztvevők tiszteletére. A vendégeket dr. Constant Martini, Hága polgármester-helyettese köszöntötte. Ezt követően az adidas cég vacsorameghivásának tettek eleget a Budapesten tartózkodó sportdiplomaták. Szombaton délelőtt a Vigadóban az AGFIS közgyülésével folytatódik, s egyben be is fejeződik a rendezvénysorozat.+++
1989. október 20., péntek 19:46
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|