|
|
|
|
Feltámad-e a Nyilaskeresztes Párt?
|
---------------------------------- München, 1989. október 19. (SZER, Világhíradó) - Szélsőséges politikai nézetek jelentkezése sajnos nemigen függ attól, hogy a józanul gondolkodók realitásérzéke mit tart elképzelhetőnek. A magyarországi nyilaskeresztesek - vagyis fasiszták - zászlóbontását sem aszerint kell megítélnünk, hogy mennyire tartjuk abszurdnak. Ám jelentkezésük formája mégis azt sugallja, valami másról van szó. Hogy miről is, azzal foglalkozik Gadó György jegyzete: - Nagy port vert fel az utóbbi napokban egy röplapocska, amely a gyászos emlékezetű Nyilaskeresztes Párt állítólagos újjáalakulását adta hírül. Ennek kapcsán többen tiltakoztak, és az Országgyűlés is jónak látta, hogy közfelkiáltással elfogadott határozatban bélyegezze meg az országot egyszer már pusztulásba döntő kannibál- eszmék jelentkezését. Önmagában véve igen helyes, hogy a demokrácia minden híve sietve elhatárolja magát fasiszta megnyilatkozásoktól és szervezkedési kísérletektől. Különös csak az, hogy viszonylag kevés szó esett az említett röplap provokációs jellegéről, a parlamentben például ez szóba sem került. Pedig a politikai provokáció jelei annyira szembeszökőek, hogy szinte külön erőfeszítést igényel észre nem venni őket. Miről van szó? A röplap egyszerűen a vad gyűlöködés hangján szól a zsidókról, cigányokról és kommunistákról, másfelelől - szinte még ugyanazzal a lélegzettel - rokonszenvét nyilvánítja a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fidesz iránt. Ez pedig enyhén szólva meglepő, ugyanis épp az SZDSZ-re szokták mondani a hazai tájakon nem éppen ritka antiszemiták, hogy zsidópárt. Ennek ugyan édeskevés a tárgyi alapja, de amennyire a nyilasokat a magam történelmi tapasztalataiból ismerem, pontosan ők azok, akiket a legkevésbé lehetett tárgyilagossággal vádolni. (folyt.)
1989. október 19., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|