|
|
|
|
NSZK: vélemények az NDK-beli vezetésváltásról (1. rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. október 19. csütörtök (MTI-tud.) - Az NSZK egyik vezető kelet-európai szakértője szerint Egon Krenz, az NDK új vezetője megértőbb és rugalmasabb politikát kíván majd folytatni a keletnémet lakosság irányában. Wolfgang Leonard azonban egyidejűleg azt is kifejtette a Deutscher-Depeschen Dienst nevű nyugatnémet hírügynökségnek, hogy szerinte Krenz mindamellett kísérletet tesz majd az NSZEP egyeduralmának megszilárdítására.
A tekintélyes NDK-ismerő, a Deutschlandfunk rádióállomás csütörtök hajnali műsorában ismertetett nyilatkozatában ezért szkeptikusnak mutatkozott valóságos politikai és gazdasági reformok bevezetésének lehetőségével szemben. Az új vezetés csak átmeneti lehet, mivel híjával van a lakosság bizalmának - így Wolfgang Leonard. A Süddeutsche Zeitung szerint a Honecker-Krenz helycsere nem olyan változás, amelynek során olyan személy került a régi helyére, aki elődjénél jobban megérti az idők szavát. Annak idején, az Ulbricht-Honecker váltás esetében ezt még jobban lehetett remélni. Most a liberális lap úgy látja, hogy arról van szó: a párt kétségbeesett húzást tett a hatalmának leromlása elleni harcban. Az NSZEP egyszerűen politikai túléléséért küzd. A Kölner Stadt-Anzeiger szerint Honecker sorsát nemcsak a menekültprobléma pecsételte meg, bár kétségtelenül meggyorsította bukásának bekövetkeztét, hanem az NDK-beli egyre szélesebb körű lázongás, amely az ország 40 év óta legsúlyosabb válsága. A Hannoversche Allgemeine Zeitung szerint a tiltakozási mozgalom és az ellenállás valóságos koalíciója adta meg a politikai kegyelemdöfést egy olyan személynek, aki a mozdulatlanság és a merevség megszemélyesítőjének számított. E tényezőhöz hozzájárult még a Magyarországon, Prágán és Varsón át érkezett keletnémet menekültek kérdése, nem utolsósorban azonban a lipcsei, drezdai, magdeburgi, hallei és kelet-berlini tömegtüntetések. Végül is a politikai csúcson kezdték komolyan venni ezt a riadót. (folyt.)
1989. október 19., csütörtök 10:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|