|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (7. rész)
|
Horváth Jenő további két, kisebb horderejűnek értékelhető módosító javaslatot is említett. Az egyik arra vonatkozik, hogy az Alkotmánybíróság tagja vagy tudományos fokozattal rendelkező professzor, vagy húszéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember lehet. A törvénytervezet eredeti szövege ugyanis mindkét feltételt együttesen írja elő. A második az Alkotmánybíróság székhelyét érinti: a jogi bizottság javaslata, hogy egyelőre - az Alkotmánybíróság működéséhez szükséges feltételeket figyelembe véve - a testület székhelye Budapest legyen, ellentétben Dr. Nemes Tamás (Komárom m., 6. vk.) indítványával, aki Esztergomot javasolja. Az expozét követően a törvényjavaslat fölötti általános vitában senki nem kért szót, így az elnök szavazást rendelt el: a képviselők döntése értelmében a részletes vitával folytatták a munkát. Dr. Nemes Tamás (Komárom m., 6. vk.) azt a módosító indítványát, --------------- hogy az alkotmánybíróság székhelye Esztergom legyen szóban is megindokolta. Szerinte, ha Esztergomot választanák székhelyül, olyan városba kerülne az Alkotmánybíróság, amely a magyar államiság bölcsője, államalapító szent királyunk szülő- és koronázási helye, s a tatárjárásig királyaink otthona volt. A módosítás elfogadása esetén a ,,vidék,, megjelenne a közhatalomban, s ez így az első lépések egyike lenne a hatalmi decentralizáció felé. A képviselő azt is elmondta, hogy az ilyen jellegű döntés rehabilitálná Esztergomot az elmúlt 40 év első felének torz politikájából fakadó, súlyosan megkülönböztető, s máig hátrányosan ható aktiválásért, amelyet a klerikarizmus hazai központjának kikiáltva szenvedett el. A képviselő mindehhez hozzátette: a közelmúltban átadott tömegszervezeti székház alkalmas e fontos közintézmény méltó elhelyezésére. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 12:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|