|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - harmadik munkanap (5. rész)
|
A törvényjavaslat ezt ahhoz a feltételhez köti, hogy az állampolgár
előzetesen merítse ki az egyéb jogorvoslati lehetőségeket, mert az
Alkotmánybíróság nem helyettesítheti más bíróságok funkcióját. Az
alkotmánybírósági eljárás jellemzően kérelemre indul. Hivatalból
akkor kezdeményezhető, ha az Alkotmánybíróság a jogszabályok és az
állami irányítás más jogi eszközeinek a nemzetközi szerződésekkel
való ütközését, illetve mulasztásban jelentkező
alkotmányellenességet észlel, vagyis ha valamely szerv nem teljesíti
jogszabályalkotási kötelezettségét. Ugyancsak hivatalból indítanak
eljárást az alkotmány értelmezésével kapcsolatos ügyekben.
Mivel a politikai egyeztetések során az Alkotmánybíróság
személyi kérdései központi figyelmet kaptak, a miniszter kitért a
megállapodások nyomán kialakult elképzelésekre. Elmondta, hogy az
alkotmánybírákat az Országgyűlés kétharmados többséggel választaná,
a pártok parlamenti csoportjai által kijelölt tagokból álló
bizottság javaslata alapján. Az alkotmánybírák kilenc évre kapnak
megbízatást, s mégegyszer újraválaszthatók. A 15 tagú testület
elnökét és helyettesét a tagok maguk közül választják három évre, s
e tisztségeket is újra betöltheti ugyanaz a személy. A javaslat
szerint az Alkotmánybíróság megalapításakor - vagyis a mostani
ülésszakon - az Országgyűlés a testületnek csak öt tagját választja
meg. További ötöt a legközelebbi választásokat követően, az alakuló
ülés után két hónapon belül. Újabb öt tagot pedig az
Alkotmánybíróság felállítását - 1990. január 1-jét - követő öt éven
belül választanak meg. E megoldás politikai célja, hogy a többpárti
választások alapján összehívott Országgyűlés is érdemi lehetőséget
kapjon e fontos intézmény kialakításában.
Kulcsár Kálmán hangoztatta, hogy a közjogi
törvényjavaslat-csomag egészét a politikai rendszerváltás, az új
politikai kormányzati mechanizmus alkotmányos és törvényes
alapjainak, kereteinek garantálása jellemzi. Mint mondta, a
jogállam, az alkotmányosság és a jog uralma azonos tartalmat
hordoznak, és nélkülözhetetlen elemei a politikai rendszer
demokratizálásának. Hangsúlyozta, hogy a kormányzat jelentős lépést
tett előre legfontosabb feladatának teljesítésében: az ország békés
politikai átmenet felé vezetésében. A kormány jelenleg, s a jövőben
is számít a társadalom bizalmára, mert e bizalom nélkül az átmenet
még hátralévő, fontos feladatai nem oldhatók meg - mondotta.
(folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 12:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|