|
|
 |
|
 |
Párttörvény - rövid ismertetés (1. rész)
|
1989. október 19., csütörtök - A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény célja, hogy azok a társadalmi szervezetek jegyeztessék be magukat pártként, amelyek indulni akarnak a választáson.
A törvény megfogalmazása szerint a pártok rendeltetése, hogy a
népakarat kialakításához és kinyilvánításához, valamint a politikai
életben való állampolgári részvételhez szervezeti kereteket
nyújtsanak. A törvény hatálya azokra a társadalmi szervezetekre
terjed ki, amelyek nyilvántartott tagsággal rendelkeznek, s amelyek
a nyilvántartásba vételüket végző bíróság előtt kinyilvánítják: e
törvény rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el.
Ismeretes, hogy a pártok tevékenységének egyik legfontosabb
kérdése, működésük színtere, amelyről hosszú és éles viták zajlottak
le. Ezért a törvényjavaslat két változatot tartalmazott a
munkahelyek depolitizálására. Az Országgyűlés az Ellenzéki
Kerekasztal támogatta javaslatot fogadta el, amely a munkahelyekre
egységesen mondja ki a pártszervezetek működésének tilalmát.
A törvény tételesen felsorolja azokat a forrásokat, amelyek a
párt vagyonát alkothatják. Ezekkel összefüggésben két tiltó
rendelkezést tartalmaz: egyrészt állami költségvetési szerv illetve
állami vállalat nem adhat hozzájárulást és azt a párt nem fogadhatja
el, másrészt tiltja más államtól származó és az ismeretlen forrásból
eredő vagyoni hozzájárulás elfogadását. Ha ez mégis megtörténik, az
ilyen jellegű hozzájárulást egyrészt be kell fizetni az állami
költségvetésbe, másrészt ugyanekkora összeggel csökken a párt
költségvetési támogatása.
A pártok számára nyújtandó állami költségvetési támogatás teljes
összegét az Országgyűlés állapítja meg az erről szóló éves
törvényben. A támogatásra fordítható összeg 25 százalékát az
Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok között egyenlő
arányban, 75 százalékát pedig a választások eredménye alapján kell
felosztani. Ez azonban már csak az új országgyűlési választások után
alkalmazható szabály. Ezért a törvény kimondja, hogy a következő
általános képviselőválasztásig a pártok költségvetési támogatásáról
az Országgyűlés külön határoz.
A törvény szigorúan szabályozza a pártok gazdálkodási
lehetőségeit. A képviselők döntése alapján ugyanis a pártok csak a
tulajdonukban lévő, a párt rendeltetésszerű működéséhez szükséges
ingatlanrészeket, helyiségeket és ingóságokat hasznosíthatják díj
ellenében. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 11:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|