|
|
|
|
- A Minisztertanács ülése - 1. folyt.
|
Ennek vannak természetesen kötelezettségei számunkra, amelyek alkalmanként terhesek lehetnek. Vannak nehézségei, amelyeket érzékelünk és látunk, de egyik legnagyobb aggodalmunk éppen az, hogy ennek az együttműködésnek és kapcsolatrendszernek az intenzitása és a volumene sajnos nem emelkedő tendenciát mutat, hanem csökken, errodálodik. A kétoldalú kapcsolatokon túltekintve a KGST-országokkal lebonyolított árucsereforgalom, egyáltalán a kialakult gazdasógi kapcsolatrendszert magyar részről, a magyar gazdasági vezetés nagyon sokszor, sok helyütt és sok formában bírálta. Megítélésünk szerint rendkívül sok a kiaknázatlan lehetőség, rendkívül sok e kapcsolatrendszerben a konzervativizmus, sokkal több piaci elem lenne szükséges, hogy érvényesüljön, sokkal inkább kellene az áru- és pénzviszonyoknak jelen lenniük ezekben a kapcsolatokban, mert megítélésünk szerint a KGST-országok megújulása nélkül a magyar gazdaság nehézségein sokkal később és sokkal nagyobb áldozatok árán tudunk átlábalni. Így Bajnok Zsolt, és a szavaihoz gondolom nem kell kommentárt fűzni. Talán még megjegyeznénk azt, hogy ő is hozzátette: ez a változás, amely tulajdonképpen a konvertibilis elszámolásra megy ki, nehézséget, problémát jelent több magyar vállalat számára is. Olyan vállalatok számára, amelyek eddig a Szovjetuniónak termeltek és azt az árut, amelyet a Szovjetunió eddig átvett, máshol, más piacon nem tudják eladni. Második nagy témakör a társadalmi szervezetek vagyona. Megtudták a sajtókonferencia résztvevői, hogy ebben az évben a munkásőrség kapta az úgynevezett társadalmi szervezetek részéről a legnagyobb állami támogatást, mégpedig 976 millió forintot, második helyen az MSZMP áll 869 millióval, a Hazafias Népfront a harmadik 314-el. A munkásőrség egyébként számos más témakörben is szerepelt. (folyt.)
1989. október 4., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|