|
|
|
|
Az MSZMP kongresszusa előtt
|
--------------------------- London, 1989. október 4. (BBC, Panoráma) - Magyarországon, ahonnan jelentések szerint változatlanul zajlik a keletnémetek ütemes távozása Ausztriába, kongresszusra készülődik az MSZMP. Hogyan látja a párt helyzetét és esélyeit egy Londonban élő politológus, Kelet-Európa-szakértő? Schöpflin György írását olvassuk fel: A Magyar Szocialista Munkáspárt pénteken kezdődő kongresszusát sokan sorsdöntőnek tartják. Több hónapja olyan mélyreható belső harcok folynak a párt jövője körül, hogy most számos vélemény szerint elérkezett az igazság pillanata és dönteni kell. Az is megtörténhet azonban, hogy ezek az elvárások nem teljesülnek, és a kongresszus egyfajta kompromisszummal zárul. Mindenesetre lényegbe vágó kérdésekről kell dönteni. Az uralkodó kommunista párt beismerte, hogy többé nincs sem elegendő ereje, sem tekintélye ahhoz, hogy az eddigi monopolista módon vezesse az országot. Elfogadja tehát azt, hogy más politikai pártok is kormányszerephez jussanak, vagyis más szóval azt, hogy Magyarország többpártrendszerű demokráciává váljék. Felmerül persze a kérdés, hogy miként illeszkedik be a kommunista párt ebbe az új rendszerbe. Más szóval mit jelent a kommunizmus a többpártrendszerű demokrácia körülményei között, és az egyeduralomhoz szokott párt vajon képes lesz-e a hatalom megosztására. Alapjában véve három fajta választ adnak ezekre a kérdésekre. Vannak olyan vélemények, amelyek szerint tulajdonképpen semmi baj sem volt a régi rendszerrel, és apróbb módosítások is elegendők lettek volna. Ez a vélemény, amelyet a Münnich Ferenc Társaság képvisel, a küldöttek mintegy 10 százalékának támogatására számíthat. A fennmaradó 90 százalék viszont nagyjából 5:4 arányban megoszlik, mégpedig a konzervatívok javára. (folyt.)
1989. október 4., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|