|
|
|
|
A Magyar Újságírók Orszzágos Szövetségének közgyűlése (1. rész)
|
1989. szeptember 16., szombat - Az első nap végén - szombaton este - gördülékenynek ítélte a Magyar Újságírók Orszzágos Szövetségének tanácskozását Baló György, a szervezet elnöke. Igaz, sietett hozzátenni: ez a gördülékenység, mintha csak a felszínt érintette volna. Véleménye szerint ugyanis nagyon sok fontos probléma nem került szóba, s így inkább egyfajta lekerekítési szándék jellemzte a MUOSZ közgyűlés első napjának felszólalásait.
Ennek ellenére természetesen számos, az újságírótársadalmat foglakoztató kérdés terítékre került a közgyűlés ,,első félidejében,,. Annál is inkább, mivel a küldöttek nem kevesebbre vállalkoztak a kétnapos konferencián, minthogy összegezzék a január óta eltelt időszak tapasztalatait, ezzel együtt értékeljék az akkor választott vezető testületek munkáját, valamint elfogadják az új alapszabályt és etikai kódexet, majd végezetül megválasszák a szövetség új tisztségviselőit. Baló György már a közgyűlést indító felszólalásában dióhéjban összefoglalta azokat a gondolatokat, amelyek mentén azután az első nap vitája kibontakozott. A MUOSZ elnöke elöljáróban hangsúlyozta: a szövetségnek valamilyen formában együtt kell maradnia, működnie kell, s erre több változat is kínálkozik. Így - mint mondotta - elképzelhető az orvosokéhoz és az ügyvédekéhez hasonló kamarai forma, de lehetséges egy olyan újságíró szövetség is, amely érdekvédelmi, érdekképvisleti feladatokat ellátva, egyfajta szakszervezeti tömörülésként tevékenykedik. Baló György szólt az újságíróképzés gondjairól, valamint az etikai problémákról is. Ez utóbbi kapcsán megjegyezte: az etikai ügyek, eljárások szaporodásával szinte végveszélybe került a szakma presztízse, s ennek a folyamatnak csak az újságírói önkontroll szabhat gátat. Végezetül hangsúlyozta: olyan szabad sajtót képzel el, amelyben nincsenek monopóliumok és papírkontingensek, s minden tekintetben megvalósul az esélyegyenlőség. A vitában is voltaképpen ezek a gondolatok gyűrűztek tovább. A felszólalók egyetértettek az etikai gondok súlyosságát illetően, s ezt a helyzetet annál is inkább veszélyesnek ítélték, mert - mint többször elhangzott - most bizalom és várakozás veszi körül a sajtót, s nem lenne szabad ezt a bizalmi tőkét elherdálni. (folyt.köv.)
1989. szeptember 16., szombat 19:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|