|
|
 |
|
 |
- Baló György és a TV-2 - 1. folyt.
|
- Erre nem tudok pontos választ adni, és nem tőlem kellene
megkérdezni azt, hogy a munkatársak lelkesek-e vagy sem. Ez az egyik
lehetséges válasz. A másik pedig az, hogy lelkesedés helyett jobban
szeretem a szakértelmet, a tisztességet, a profizmust és a személyes
integritást.
- Ön nemrégiben a rádióban egy kerekasztal-beszélgetésben úgy
fogalmazott, hogy a Magyar Televízió-beli munkatársak és vezetők
között többségben vannak az elkötelezett MSZMP-tagok. Milyen
biztosítékokat lát arra nézve, hogy egyfajta függetlenséget tud
keresztülvinni a műsorokban?.
- Biztosítékot a televíziózásban, a mai magyar televíziózásban
és a mai magyar helyzetben általában semmire nem nagyon lehet látni.
Azt gondolom, hogy el lehet jutni szép lassan egy olyan helyzetbe,
ahol a szakértelem, az ebben az értelemben politikailag
elkötelezetlen szakmai ítélőképesség dönt kérdésekben.
- Szabad egy személyes kérdést feltenni?
- Parancsoljon
- Tagja volt Ön valaha is az MSZMP-nek?
- Nem.
- És végül egy utolsó: összeegyeztethető-e a televíziós
funkciója a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöki
posztjával?
- Azt gondolom, hogy elméletileg összeegyeztethető. Tehát én a
kettőben egyelőre e pillanatban nem látok olyat, ami elméletileg ezt
a kettőt összeférhetetlenné tenné - ha jól értettem, hogy erre utalt
a kérdés.
- Igen.
- De tekintve, hogy holnap és holnapután a Magyar Újságírók
Országos Szövetségének rendkívüli közgyűlése lesz, azt gondolom,
hogy a közgyűlés után ez a kérdés tárgytalanná válik. +++
1989. szeptember 15., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|