|
|
|
|
Horn Gyula interjú - La Repubblica (1. rész)
|
Róma, 1989. július 17. hétfő (MTI) - Románia részéről még nincs konrét katonai fenyegetés Magyarországgal szemben, de ennek lehetőségét nem szabad lebecsülni - jelentette ki Horn Gyula külügyminiszter a La Repubblica cimű olasz napilap budapesti különtudósítójának adott interjújában.
Andrea Tarquini, aki Kádár János temetésére érkezett Budapestre, a magyar-romány viszonyról, a szocialista országok közötti vitás kérdésekről kérdezte a magyar külügyminisztert. Az interjú - ,,Ceausescu rakétákat vásárol, hogy célba vegye Magyarországot,, címmel - a lap vasárnapi számában jelent meg. A cikk bevezetőjében a tudósító azt írja, hogy ,,nem a NATO, nem az Egyesült Államok, hanem egy sztálinista diktátor, a peresztrojka ellenségeinek vezére fenyegeti az új Magyarországot,,. Andrea Tarquini szerint Ceausescu ,,Condor,, tipusú középhatótávolságú rakétákat rendelt Argentinától a román hadsereg számára. Az esetleges román fenyegetést illetően Horn Gyula elmondta: a magyar küldöttség világosan kifejtette a román vezetőnek a Varsói Szerződés közelmúltban tartott csúcstalálkozójának idején, hogy ,,ha Európában, ahol előrehalad a leszerelés, egy kis ország olyan közép-hatótávolságú rakétákat szerez be, amelyeket a Szovjetunió és az Egyesült Államok éppen leszerel, az az egész földrész biztonságát destabilizálja,,. A román fél erre az észrevételre nem adott választ. - A rakétavásárlási terv romániai bejelentésének módjából arra lehet következtetni, hogy az elsősorban belpolitikai célokat szolgál. Az erőfitogtatással meg akarják félemlíteni a lakosságot, az ország kollektív pszichológiájára igyekeznek hatni - mondta Horn Gyula. A magyar külügyminiszter szerint nem lehetséges egy fegyveres konfliktus Magyarország és Románia között, de a román döntések mindenképpen politikai feszültségeket okoznak. - Magyarország nem tett válaszlépeseket, mert a rakéták még nem érkeztek meg Romániába - hangsúlyozta Horn Gyula. Hozzátette azonban: ,,Ha a rakéták telepítésre kerülnek, ha nem mondanak le erről, akkor le kell vonni a nemzetbiztonság szempontjából szükséges következtetéseket,,. Magyarország az európai fegyerzetcsökkentés mellett van, támogatja az erről folytatott kelet-nyugati tárgyalásokat. A román szándékok azonban, úgy tünik, nem segítenek ennek a folyamatnak - mondta a külügyminiszter.(folyt)
1989. július 17., hétfő 08:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|