|
|
|
|
A Független Jogász Fórum a büntetőjog reformjáról
|
1989. április 22., szombat - Az állam elleni bűncselekmények tényállásainak sürgős felülvizsgálatát, a büntetőjogi szabályozás reformját szorgalmazták a Független Jogász Fórum szombati eszmecseréjén.
Kutrucz Katalin, egyetemi oktató - a téma előadójaként - rámutatott arra, hogy egy új büntetőjogi kódex megalkotásánál tekintetbe kell venni: az egyes pargrafusok mennyiben felelnek meg az ország nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeinek. Figyelmeztetett arra is, hogy a szokásjogra nem alapozhat a törvény. Büntetőjogi szabályozásunk legtöbb ellentmondással terhelt területének az állam elleni bűncselekményeket tartotta az előadó. Ezzel összefüggésben kifejtette: lehetelen az éppen aktuális politikai helyzethez igazodva bírói belátásra bízni az állam elleni cselekmény minősítését. Márpedig - tette hozzá - jelenleg az erre vonatkozó jogszabályok megfogalmazása parttalan, kereteik pedig a végtelenségig tágíthatók. Egyszóval: jogbizonytalanság mutatkozik e területen. A Független Jogász Fórum tagjainak egyetértésével találkozott az a vélemény, miszerint a legsürgetőbb feladat a homályos jogi tételek kiszűrése, s ezzel egyidejűleg az adott bűncselekmények tényállásainak pontos törvényi meghatározása. Hiszen - mint a tanácskozáson elhangzott - nem lehet mit érteni az olyan megfogalmazásokkal, mint például: ,,a szocialista rend gyengítése,, vagy ,,a szocializmus ellenében kifejtett tevékenység,,. Ezek ugyanis büntetőjogilag megfoghatalan, értelmezhetetlen kategóriák - szólt az érvelés. A jogászok egyetértettek abban: senkit ne lehessen hazánkban állam elleni bűncselekmény címén halálra ítélni. A Büntető Törvénykönyvnek a lázadásra, illetve az izgatásra vonatkozó kitételeit is idejétmúltnak találták a tanácskozáson. A jelenlegi BTK alapján ugyanis napjaink valamennyi tüntetése lázadásnak minősíthető, az izgatás tényállásaiban pedig ma már a szólásszabadság, a politikai véleménynyilvánítás korlátozása érhető tetten. Ezért az izgatás meghatározási kategória helyett - hangzott el az eszmecserén - az államot szimbolizáló jelképek megsértéséről szóló törvényi rendelkezésre lenne szükség. Egyetértés fogadta azt a javaslatot, hogy az új Büntető Törvénykönyvben szerepeljen: bűncselekményt követ el az az állampolgár, aki idegen ország kormányzatát próbálja arra rábírni, hogy fegyveresen avatkozzon be Magyarország belügyeibe, belpolitikai életébe. (MTI)
1989. április 22., szombat 14:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|