|
|
 |
|
 |
Az MSZMP-tagok Somogy megyei reformkörének platformja (1. rész) (OS)
|
Kaposvár, 1989. április 10., hétfő - A szocializmus ügye, a
magyarországi kommunista mozgalom számára máig ki nem hevert károkat
okozott az a körülmény, hogy a második világháború után valóban a
legszélesebb társadalmi alapokon kibontakozó demokratikus fejlődést
éppen a kommunista párt hatalomra jutását követően kiépülő - a
sztálini modellt szolgai módon másoló - pártdiktatúra fékezte le és
terelte zsákutcába. A téves elméleti alapon folytatott hibás
politikai gyakorlat, a magyar nép valós érdekeit sok esetben
figyelmen kívül hagyó döntések, az emberiesség és a törvényesség
alapvető normáinak lábbal tiprása alig több mint fél évtized alatt
nem csupán a fennálló viszonyokat tették elfogadhatatlanná a magyar
társadalom többsége számára, hanem a rendszernek a szocializmussal
való téves azonosítása révén jelentős tömegeket a szocializmus
eszméitől is sajnálatosan elidegenítettek.
Ugyanakkor, amikor elítéljük az 1956 előtti rendszer hibáit és
bűneit, büszkén vállaljuk a korszak azon reformkommunistáinak
örökségét, akik törekvéseikkel először próbálták meghaladni a
sztálini modellt kelet-európában. Elutasítjuk - a párton belül még
mindig számottevő erők által képviselt - azon álláspontot, amely a
Rákosi-rendszer elleni fellépés jogosságát tagadva, a Budapesten
kirobbant népfelkelés valójában rendkívül összetett és többek között
demokratikus és forradalmi vonásokat is mutató jellegét sematikusan
leegyszerűsítve 1956 októberének eseményeit kizárólag politikai és
köztörvényes bűnözők ellenforradalmi lázadásaként minősíti.
Különös érzékenységgel figyeljük a megyeszékhelyünkön született
Nagy Imre személye körül ismét fellángoló indulatoktól terhes vitát.
Kétségtelen, hogy a nemzeti tragédiába torkolló események során
elkövetett hibái és tévedései rendkívül súlyos következményekkel
jártak. Mégis valljuk, hogy mint a magyar kommunista mozgalom
jelentős alakját és az MSZMP egyik alapítóját a végtisztesség
megadásán túl szerepének valamennyi korabeli - a közeljövőben
remélhetőleg valóban hozzáférhetővé váló - dokumentum elfogulatlan
vizsgálatán alapuló, érdemeit is figyelembe vevő objektív megítélése
is megilleti. (folyt köv.)
1989. április 10., hétfő 15:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|