|
|
 |
|
 |
Osztrák miniszterek a világkiállításról (1.rész)
|
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 1989. február 24. péntek (MTI-tud) - Az 1995-re tervezett osztrák-magyar világkiállítás egy új európai fejlődés kifejezője. Közös megrendezése az eltérő társadalmi rendszerű országok együttműködésének fontos jelképe lesz - jelentette ki Heinrich Neisser osztrák kancellári hivatali miniszter. A politikus, aki az osztrák kormányban jelenleg a világkiállítás ügyeinek megbízottja, Robert Graf gazdasági miniszterrel együtt nyilatkozott a Die Presse című bécsi napilapnak a rendezvény előkészületeiről és várható eredményeiről, s állásfoglalásukat az újság pénteken közölte.
Neisser szorgalmazta, hogy mielőbb alakítsák meg azt az osztrák
gazdasági társaságot, amely a kiállítás ausztriai részének
megtervezésével, kivitelezésével, majd üzemeltetésével foglalkozik.
Mint mondotta, ha májusban vagy novemberben döntés születik az
expo-rendezési jog Ausztriának és Magyarországnak való
odaítéléséről, mindjárt utána meg kell oldani az előkészítés
irányításának személyi kérdéseit, s megegyezésre kell jutni a
pénzügyekben is. Egyelőre tisztázatlan, hogy mit kell voltaképpen
építeni és a költségekről is csak előzetes becslések vannak. Ezek
szerint a teljes költség várhatóan nem lesz több tizenöt milliárd
schillingnél. A kiállítás üzemeltetése két-két és fél milliárdba
kerül, de ezt fedezni fogják a belépési díjak és a szponzori
hozzájárulások. Az infrastruktúrára fordítandó kiadások voltaképpen
az amúgyis indokolt beruházások előrehozatalát jelentik, akár az
egyik bécsi metróvonal meghosszabbításáról, akár a magyar-osztrák
vasúti összeköttetés javításáról van szó. ,,A Budapest felé vezető
autópályára a két ország közötti idegenforgalom növekedése miatt
szintén szükség van a világkiállítás nélkül is,, - közölte a
miniszter. Hangoztatta továbbá, hogy a kiállítási létesítmények
későbbi hasznosításának ugyancsak fontos szerepe lesz a beruházások
visszatérülésében. Véleménye szerint az expo befejeződése után
épületeiben kelet-nyugati pénzügyi és kereskedelmi központot lehetne
létrehozni. (folyt.)
1989. február 24., péntek 15:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|