|
|
 |
|
 |
Parlament - esti lead
|
1989. október 31., kedd - Ma már senki sem vádolhatja azzal az Országgyűlést, hogy előre megírt forgatóköny szerint hozza meg döntéseit. Sőt: ember legyen a talpán, aki mindvégig pontosan nyomon tudja követni egy-egy ülésszak történéseit. Különösen igaz volt ez a Parlament októberi ülésszakának második munkanapján. Szertelenül váltották egymást az interpellációk és kérdések az egyes határozati javaslatok vitájával, miközben bizottságok üléseztek, a plenáriss tárgyalás idején. Néha az is kiszámíthatatlan volt, megtárgyalható-e egyáltalán egy-egy interpelláció, hiszen vagy az érintett képviselő, vagy a kormány válaszadásra illetékes képviselője volt távol, legtöbbször azért, mert éppen bizottsági ülésen vett részt.
Mindez azonban csak keretéül szolgált azoknak a döntéseknek a
meghozatalához, amelyeket oly nagy várakozás előzött meg. A
Bős-Nagymarosról hosszú ideje zajló vitában Németh Miklós kormányfő
azzal a megtámadhatatlan érveléssel alapozta meg az Országgyűlés
állásfoglalását:,,Ha egyik fél sem tudja elfogadható mértékben
alátámasztani igazát, akkor az a döntéshozónak cáfolhatatlan
bizonyíték arra, hogy helyesen dönt, amikor a beláthatatlan
következményekkel járó bizonytalanság elhárítását szolgáló változat
mellett teszi le voksát.,, Expozéjának ez a mondata már
előrevetítette a képviselők döntését: nagy többséggel elfogadták a
nagymarosi munkálatok felfüggesztése óta végzett hazai és nemzetközi
vizsgálatokról szóló beszámolót, és felhatalmazták a
Minisztertanácsot az államközi szerződés módosításának
kezdeményezésére.
A Parlament döntött az SZDSZ, továbbá a kormány által
kezdeményezett népszavazások, valamint a köztársaságielnök-választás
kiírásáról. E határozatok megvitatása és elfogadása során nem
hagyta, nem hagyhatta figyelmen kívül a több mint százezer aláíró
követelését, ugyanakkor saját álláspontját is érvényesíteni tudta.
Sőt a politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodás
szellemében hozta meg döntését. Az Országgyűlés határozatainak
értelmében az SZDSZ által kezdeményezett népszavazást az ismert négy
kérdésben november 26-án, a címer kiválasztását szolgáló
népszavazást és a köztársaságielnök-választást 1990. január 7-én
tartják meg. Amennyiben szükségessé válik, a
köztársaságielnök-választás második fordujóját január 14-ére írta
ki. (MTI)
1989. október 31., kedd 21:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|