|
|
 |
|
 |
Népszavazás - elnökválasztás (1. rész)
|
1989. október 31., kedd - Az Országgyűlés határozata értelmében november 26-án népszavazás lesz. Az állampolgárok a szavazókörökben olyan szavazócédulát kapnak kézbe, amelyen négy kérdés szerepel. Az a négy kérdés, amelyek megválaszolására a Szabad Demokraták Szövetsége népszavazást követelő aláírásgyűjtő kampányt szervezett. A kérdések alatt zárójelben olyan magyarázatok olvashatók, amelyek - felhívva a figyelmet a lehetséges válaszok jogkövetkezményeire - segítik a döntést.
A szavazólap tartalmazza:
,,1. Csak az Országgyűlési választások után kerüljön-e sor a
köztársasági elnök megválasztására?
(Igen szavazatával Ön azt támogatja, hogy a köztársasági elnököt
ne a nép, hanem az új Országgyűlés válassza meg. Nem szavazatával
azt támogatja, hogy a köztársaság első elnökét közvetlenül a
lakosság válassza meg.)
2. Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?
(E kérdésben az Országgyűlés a pártokról szóló törvény
elfogadásával úgy döntött, hogy a munkahelyeken ne működjenek
pártok. Igen szavazatával az Országgyűlés döntését megerősíti, nem
szavazatával a pártok munkahelyi működését támogatja.)
3. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő
vagyonról?
(Az Országgyűlés októberi ülésszakán a társadalmi szervezetek és
az MSZMP vagyonáról szóló tájékoztatót elfogadta. Igen szavazatával
megerősíti az elszámoltatást, nem szavazatával elutasítja az
elszámoltatást.)
4. Feloszlassák-e a Munkásőrséget?
(Az Országgyűlés a Munkásőrséget októberben jogutód nélkül
feloszlatta, a törvény végrehajtása megkezdődött. Igen szavazatával
megerősíti az Országgyűlés döntését, nem szavazatával a Munkásőrség
visszaállítása mellett foglal állást.),,
A népszavazás akkor minősül eredményesnek, ha a választópolgárok
fele plusz egy fő szavazott. Ekkor kétféle megoldás lehetséges a
köztársasági elnök választásával összefüggésben. Az egyik: ha a
többség igennel voksol, akkor az Országgyűlés által kitűzött
időpontban, 1990. január 7-én megtartják a
köztársaságielnök-választást. Ha a többség elutasítja ezt, akkor az
elnököt a képviselőválasztások után megalakuló új Parlament
választja meg. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 20:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|