|
|
|
|
Rendkívüli parancsnoki értekezlet a Munkásőrségben
|
1989. október 21., szombat - A Munkásőrség megszűnésével összefüggő feladatok, a harci és a technikai eszközök biztonságos átirányításával kapcsolatos kérdések kidolgozására és végrehajtására a Minisztertanács Markovics Ferencet, a kormány mellett működő védelmi iroda vezetőjét nevezte ki kormánybiztosnak - jelentette be Németh Miklós miniszterelnök a Munkásőrség Országos Parancsnokságán, szombaton délelőtt. A kormányfő, megköszönve Borbély Sándor munkáját, felmentette országos parancsnoki tisztségéből. A rendkívüli munkásőr-parancsnoki ülésen Németh Miklós az Országgyűlés pénteki döntését indokolva hangoztatta: a Munkásőrség történelmi hivatását betöltötte, az a társadalmi szükséglet, amely életre hívta, már egy ideje megszűnt létezni. Emlékeztetett arra, hogy a döntést szélsőséges indulatok előzték meg, de a határozatot nem ez váltotta ki. Az alapvető indok: a Munkásőrség mint fegyveres testület nem illeszthető abba az állami berendezkedésbe, amelynek sarkalatos törvényeit a minap hagyta jóvá az Országgyűlés. A testület létrehozása óta eltelt három évtizedet értékelve ugyanakkor rámutatott: a Munkásőrség mindvégig tiszteletben tartotta a törvényeket, erősítette az ország törvényes rendjét, s önfeláldozóan részt vett a természeti csapások elhárításában. A kormányfő hangoztatta: a Munkásőrség politikamentes testületté való átalakítása rossz kompromisszum lenne, amely sem a munkásőröket, sem a közvéleményt nem elégítené ki. Borbély Sándor válaszában közölte: azonosul az elmondottakkal, s ezt a magatartást kérte a Munkásőrség valamennyi tagjától is. Rezignáltan szólt arról, hogy ha az elképzelt fejlődésnek a testület akadálya volt, akkor azt valóban el kell tüntetni. (MTI)
1989. október 21., szombat 11:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|