|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Országgyűlés - esti lead
|
![](../img/spacer.gif)
1989. október 17., kedd - A pártállam megdöntésében a döntő lépésre: a trónfosztás elvégzésére vállalkoznak az Országgyűlési képviselők, amennyiben elfogadják az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot. Egy képviselő fogalmazott így az Országgyűlés szeptemberben megkezdett, s munkáját kedden folytató ülésszakán. A keddi napon a napirenden lévő sarkalatos törvények közül csupán egyet, ám a legfontosabbat, az Alkotmány módosítását terjesztette elő az igazságügyminiszter. Miként ő maga is utalt rá, több ez módosításnál, hiszen a jogállamiság alapvető kritériumait - köztük a hatalmi ágak szétválasztását, a többpártrendszeren alapuló politikai berendezkedést, a köztársasági elnöki intézményt, a tulajdonformák szabadságát és egyenlőségét - rögzíti az alaptörvényben. Ezeket az elveket a felszólaló képviselők mindegyike megerősítette, a részleteket illetően azonban a mostanában megszokottnál is több volt a módosító indítvány csakúgy, mint a más képviselői felfogással vitába szálló, polemizáló hozzászólás.
Éppen az indítványok nagy száma miatt fejeződött be a vártnál korábban az első ülésnap; a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság e javaslatokról kialakítja véleményét, s szerdán ennek birtokában dönthetnek a képviselők a vitatott kérdésekben, illetve a törvényjavaslat egészéről. Egy másik, a parlament falain kívül is zajló vita viszont - úgy tűnik - már az ülés kezdetén eldőlt: az Országgyűlés úgy foglalt állást, hogy még ezen az ülésszakon kitűzi a köztársaságielnök-választást annak ellenére, hogy az SZDSZ kezdeményezésére immár 200 ezer olyan aláírás gyűlt össze, amely népszavazást kér az elnökválasztás időpontjáról. A képviselők túlnyomó többsége viszont azt - az ülésteremben is megfogalmazódott - logikát tette magáévá, miszerint a köztársasági elnök közvetlen, mielőbbi megválasztását ellenzők lényegében a nemzetet tartják alkalmatlannak arra, hogy most önmaga döntsön elnökéről. (MTI)
1989. október 17., kedd 18:04
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|