|
|
|
|
Az Országgyűlés ülésszaka elé (1. rész)
|
1989. október 16., hétfő - Kedden folytatódik az Országgyűlés szeptemberi ülésszaka. Sokak véleménye szerint történelmi jelentőségű feladata vár a képviselőkre: az úgynevezett sarkalatos törvények - az Alkotmány módosításáról, az Alkotmánybíróságról, az Állami Számvevőszékről, az országgyűlési képviselők választásáról, a köztársaságielnök-választásról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény - megalkotása.
Ezeken túlmenően törvényjavaslatot terjeszt elő a Minisztertanács az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról. A parlament - Király Zoltán Csongrád megyei képviselő határozatban elfogadott indítványának megfelelően - tájékoztatást kap a társadalmi szervezetek vagyonáról; Vassné Nyéki Ilona (Pest megye) ugyancsak határozatban elfogadott indítványára várhatóan ismét módosítják a földtörvényt. Napirendre tűzik Roszik Gábor (Pest megye), Debreczeni József (Bács-Kiskun megye), Marx Gyula (Zala megye) és Raffay Ernő (Csongrád megye) indítványát október 23-a nemzeti ünneppé, illetve munkaszüneti nappá nyilvánításáról. A Minisztertanács várhatóan törvényjavaslatot nyújt be a Munkásőrségről. A plénum több személyi kérdésben is dönt. A parlamentnek a törvényekhez kapcsolódóan három kérdésben külön is határoznia kell. Amennyiben elfogadja a köztársasági elnök választásáról szóló törvényt, döntenie kell a választás időpontjának kitűzéséről is. A Minisztertanács népszavazást kezdeményezett az állami címer kiválasztása érdekében; ezt a kezdeményezést az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága támogatta - a népszavazás kiírására vonatkozó döntés a parlament jogkörébe tartozik. Az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvénnyel kapcsolatban a jogalkotók indokoltnak tartják, hogy az Országgyűlés állást foglaljon az internált, valamint kitelepített személyek sérelmeinek orvoslásáról is. Az Országgyűlés munkáját ezúttal nem ,,terhelik,, interpellációk és kérdések. A szeptemberi ülésszak folytatásáról van ugyanis szó, s az erre az ülésszakra benyújtott valamennyi interpellációt és kérdést még szeptemberben megtárgyalta a parlament. Az újabb interpellációkat és kérdéseket a házszabály értelmében a következő - október 31-i - ülésszakra benyújtottaknak kell tekinteni. (folyt. köv.)
1989. október 16., hétfő 16:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|