|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Horn Gyula Kelet-Berlinben
|
![](../img/spacer.gif)
München, 1989. augusztus 31. (SZER, Magyar híradó) - Horn Gyula külügyminiszter délelőtt 11 órakor Kelet-Berlinbe repült. Másfél órát tárgyalt ottani kollégájával, Oscar Fischerrel. A tárgyalásokól és azok eredményéről nem beszélt. Azt persze nem nehéz kitalálni, hogy miről volt szó. A Magyarországon keresztül Nyugat-Németországba menekülni szándékozó NDK-állampolgárok ügye hetek óta világpolitika. Hányan vannak? Nem tudni. Van, aki 15 ezerről beszél, de voltak már forgalomban 350 ezerig menő számok is. A jogi tényállás az, hogy a budapesti NSZK követség adna nyugatnémet útlevelet a menekülni kívánóknak, de a magyar hatóságok ezt - a beutazási pecsét hiányában - nem ismerhetik el kiutazási dokumentumként. Egy másik lehetőség ma merült fel, amikor bejelentették, hogy Ausztria ideiglenesen felfüggeszti az NDK útlevéllel érkezők átutazó vízumkényszerét. Itt megint csak az a gond, hogy a magyar-keletnémet egyezmény szerint egyik ország sem engedheti ki a másik állampolgárát olyan országba, ahová nincs vízuma. Formai megoldás csak a keletnémet hozzájárulással érhető el. Hogy ezt sikerült-e ma megkapnia Horn Gyulának, nem tudjuk. Érdeklődésünkre a Külügyminisztérium sajtóoosztályán megértést kértek, hogy ebben a kényes helyzetben nem tudnak semmit mondani. Nos, ez valóban olyan eset, amikor a makacs újságírónak is meg kell értenie, hogy megértést kell tanúsítania. Ezt tesszük, ami azonban nem jelenti, hogy Gadó Györgynek nincs mondanivalója az ügyről: (folyt.)
1989. augusztus 31., csütörtök
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- Horn Gyula Kelet-Berlinben - 1. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
- Nagyon helyesen állapította meg az egyik egyszerű magyar állampolgár a Panorámának a keletnémet menekültekkel kapcsolatos adásában, hogy a magyar hatóságok egyszerre kétfelé igyekeznek a jobbik arcukat mutatni. Az NSZK felé is, az NDK felé is. Ez nem megy. Dönteni kell. Az emberi jogokat biztosító nemzetközi megállapodásoknak kívánnak-e eleget tenni, vagy az antidemokratikus keletnémet állammal kötött kétoldalú megállapodásnak. A kettő ugyanis nyilvánvaló konfliktusban áll egymással. Azt hiszem, a döntés aligha lehet kétséges. A keletnémet hatóságokkal sürgősen tárgyalni kell a megállapodás módosításáról és ha erre nem hajlandók, vállalni kell az egyoldalú lépés ódiumát. Nem egyszerűen az a kérdés, hogy a pénzes nyugatnémetek szemében, vagy a kevésbé pénzes keletnémetek szemében legyünk-e jók, hanem elvi álláspontot kell elfoglalni. Ez pedig az emigrálni kívánók támogatását jelenti addig is, amíg a két német állam egymás között meg nem állapodik a probléma intézményes megoldásáról. Az államhatár valában nem lehet ellenőrízetlen átkelőforgalom színtere, de ha a magyar hatóságok gondoskodnak a hazánkon át emigrálók kiutazásáról, akkor azoknak nem is lesz szükségük tiltott módszerek ígénybevételére. +++
1989. augusztus 31., csütörtök
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|