|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
NDK-menekültek - NSZK-hírközlés (1.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Bonn, 1989. augusztus 12. szombat (MTI-tud) - Sok nyugatnémet napilap szombaton is elsőoldalas tudósításokban, hírmagyarázatokban tájékoztatta olvasóit a magyar hatóságoknak az NDK-menekültek ügyében Budapesten sajtóértekezleten ismertetett álláspontjáról, illetve a gyakorlatban irántuk tanúsított magatartásáról.
Míg az ötmilliós példányszámú, a közvélemény tekintélyes részét befolyásoló Bild-Zeitung egy határ menti riportjában a magyar határőrség humánus és elnéző magatartását domborítja ki, a Die Welt című tekintélyes, konzervatív napilap vezérkommentárjában szóvá teszi, hogy Budapest - szerinte berlini nyomásra - tompította az Ausztria és Magyarország közötti úgynevezett zöld határ nyitottságához és az NDK-menekültek menendékjogának megadásához fűzött reményeket. Előbbi újság vastag szalagcím alatt címoldalon megjelentetett riportját azzal a megállapítással vezette be, hogy a hivatalos Magyarország illetékesei mind több kérdésben helyezkednek őszinte, becsületes és emberséges álláspontra. A lap ezt részben az 1968-ban Csehszlovákia ellen végrehajtott közös kelet-európai katonai akció indokolatlanságának mostani budapesti elismerésére, részben pedig arra vonatkoztatja, hogy magyar határőrök az Ausztriába átjutni kívánó NDK-állampolgárok iránti együttérzéstől és sajnálattól vezettetve gyakran szemet hunynak menekülési kísérletek felett. Az újság több megtörtént esetet sorol fel ennek bizonyítására, majd a riporter megemlíti: ő is sikerrel próbálta meg a menekülést: előtte is szabad volt az út, s ha NDK-állampolgár lett volna, zavartalanul átjuthatott volna a határon. A Die Welt azonban - szintén elsőoldalas hírmagyarázatában - úgy értelmezi a budapesti sajtóértekezleten elhangzottakat, mintha a magyar hatóságok visszakoztak volna azáltal, hogy bejelentették: a tetten ért NDK-határsértőket első esetben csak figyelmeztetik, második esetben azonban már lebélyegzik útlevelüket, végül pedig kiutasíthatják, kiszolgáltatva őket a keletnémet hatóságoknak. (folyt.)
1989. augusztus 12., szombat 13:05
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
NDK-menekültek - NSZK-hírközlés (2.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A konzervatív napilap ezek után kifejti azt a véleményét, hogy fel kell adni a hiú ábrándokat, mivelhogy a magyar biztonsági szervezet a nyugati műszaki határzár lebontása után is kapcsolatban áll a kelet-európai biztonsági apparátusokkal, egyebek között az NDK államvédelmi minisztériumával is. A lap ebből azt a következtetést vonja le a magyar reformkommunisták számára, hogy nemcsak a saját apparátusuknak, hanem a szövetségesek államhatalami szerveinek tetemes ellenállásával is számolniuk kell még. A hírmagyarázat szerzője ,,magyar földön bekövetkezett német tragédiának,, fogja fel a helyzetet, amely az ő szemében azt bizonyítja: a kommunizmusból a demokráciába vezető út nem olyan sima, mint amilyennek némelyek képzelik. Ezért nem kellene elsietni a dícséreteket - így a Die Welt. A nyugatnémet televízió péntek esti tudósításában egy határ menti riportjában bemutatta a környéket őrtornyokból figyelő magyar határőröket, ezzel is jelezve, hogy a határt most jobban felügyelik. A bonni kormány hivatalos álláspontja az, hogy az NDK-állampolgárok tömeges menekülése, az NSZK több diplomáciai képviseletének megszállása nem lehet megoldás a problémákra, és megnehezítheti a további haladást az egyébként ígéretesen fejlődő német-német kapcsolatokban.+++
1989. augusztus 12., szombat 13:08
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|