|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
felcím: Búvárúszó VB Dunaújvárosban főcím: Az új idők sportja
|
![](../img/spacer.gif)
Ha a búvár szót meghalljuk, elsősorban a francia Jacques Cousteau kapitány jut az eszünkbe, aki szinte egész életét a víz alatti világ tanulmányozásának szentelte, s akinek lenyűgöző filmjeit Magyarországon is láthattuk. Annál kevesebben tudják viszont - legalábbis itthon -, hogy Európában s a világon is egyre inkább növekvő népszerűségnek örvend a sportbúvárkodás. S a tény, hogy a hazai sportsajtó eléggé mostohán bánik e sportággal, annál meglepőbb, mivel a magyar ifjúsági és felnőtt versenyzők az élvonalba tartoznak. Július 16-19 között Dunaújvárosban az I. Ifjúsági uszonyos és búvárúszó világbajnokságon ismét bizonyíthatnak a legjobbak abban a a sportágban, amelyet egyes szakemberek az új idők sportjának is neveznek. Magyarországon az ötvenes évek második felétől alakultak az első búvárklubok, amelyek működését a Magyar Honvédelmi Sportszövetségen belül az 1987-ben megalakult Magyar Könnyűbúvár Szövetség irányította. Napjainkban a klubok nyolcvan százaléka tevékenykedik az MHSZ keretein belül, - ez magyarázza, hogy a szervezet védszövetséget vállalt a VB felett - a versenyzők száma 5-600, ennek mintegy a fele minősített sportoló. Említettük már, hogy az eddigi szép szereplés ismeretében ezúttal is reményre jogosítóan várják a magyarok a dunaújvárosi uszoda rajtdudájának hangját, azonban a verseny kiemelkedő favoritjai a szovjet versenyzők lesznek. Őket a mieink, illetve a mostanában felzárkózó kínaiak várhatóan csak megközelíteni tudják. A sportolók legfontosabb felszerelési eszköze az uszony. Mivel az úgynevezett delfin lábtempó gyorsabb haladást biztosít, így nem meglepő, hogy főképpen a két lábbal egyszerre mozgatandó nagy uszonyt választják. Az uszonyos úszás során a versenyző a start és a forduló után legfeljebb 15 métert haladhat a víz alatt, a táv többi részén a teste egy részének mindíg látszania kell. (A 45 centis légzőpipa is a test részének számít.) A búvárúszás esetében pedig végig a víz alatt kell haladnia különböző távokon: 50 méteren légzésvisszatartással, a hosszabb távokon pedig légzőkészülék segítségével. (folyt.)
1989. július 12., szerda 14:31
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Búvárúszó VB 2.
|
![](../img/spacer.gif)
Mohácsi Ferenctől, a Magyar Könnyűbúvár Szövetség főtitkárától kérdeztük, hogy miért Magyarországon, és Dunaújvárosban rendezik a viadalt, amelyre 21 ország fiataljait várják? - Úgy hiszem, ez a sportág hazai művelőinek, különösen az ifjúsági ágazatnak a nemzetközi elismerése, hiszen az NSZK és Olaszország is pályázott. A magyar szövetség jelentős szerepet játszott az ifjúsági sportszabályzat és versenyrendszer kidolgozásában. S hogy miért éppen Dunaújvárosra esett a választás? Nos, a helyi vezetők és a lakosság érdeklődése már korábban is nagyszerűen megrendezett hasonló események színhelyévé tette a várost s e viadalokról kellemes emlékei maradtak a külföldi versenyzőknek és vezetőknek egyaránt. A búvárkodás sajnos még korántsem slágersport. A jövőt illetően ennek ellenére természetesen bizakodom; ha minden igaz, az 1996-os olipián sportágunk bemutató jellegű részvételhez jut. A vidéki búvárklubok helyzete szintén optimizmusra adhat okot, hiszen csak két megyében - Tolnában és Vasban - nem működnek klubjaink. Utánpótlásban a szűkös propaganda ellenére nincs hiány és több vidéki városban igen erős bázisa alakult ki sportágunknak. Említsük meg itt Dunaújváros, Kecskemét, Kaposvár, Szolnok, Gyula, Debrecen, Győr, Szeged nevét. (MTI-Press)
1989. július 12., szerda 14:32
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|