|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Dorogiak nyílt levele Németh Miklósnak
"A jelenleg kialakult állapot a bányászat dolgozóit, a helyi
testületeket teljesen kiszolgáltatottá teszi. Meglátásunk szerint a
kormányzat nem vizsgálja kellő alapossággal döntéseinek minden
következményét, és a feszültségek levezetésére ajánlott eszközökkel
csak a felszabaduló munkaerő töredékének gondjai oldhatók meg."
Amerika Hangja, Világhíradó:
A hidegháború befejezésének lehetősége
"A peresztrojkát átfogóan kell
bevezetni, nemcsak a szovjet gazdasági rendszert kell megreformálni,
hanem a politikai rendszert és az igazságszolgáltatást is. Szabad
piacnak, szólásszabadságnak és olyan intézményeknek kell
létrejönniük, amelyek nagyobb felelősséggel tartoznak a népnek, ez
pedig - mondotta Baker külügyminszter - demokratikusabb társadalmat
eredményezne, amely jobban tiszteletben tartja az emberi jogokat és
jogi normákat, és ez tartós alapot biztosíthat a konstruktívabb és
kevésbé fenyegő szovjet magatartásnak külföldön."
|
|
|
|
|
|
|
Az MDF belső állapota
|
---------------------
Washington, 1990. november 26. (Amerika Hangja, Világhíradó, Szénási Sándor) - Meghatározó személyiségek távoznak az MDF elnökségéből, illetve jelzik már most, hogy a hamarosan sorra kerülő országos értekezleten nem jelöltetik magukat a pártvezetésbe. Az alapító Bíró Zoltán után, aki az MDF-ből is kilépett, most Lezsák Sándor ügyvezető alelnök is közölte, más módon szeretné szolgálni pártjának ügyét, és Kulin Ferenc parlamenti képviselő sem óhajt tovább az első vonalban maradni, és kívülük még többen is.
A bomlási folyamat ezzel látványos lett az ország első számú pártjában, bár hangsúlyozzák, hogy egyszerűen a profizmus előtérbe helyeződéséről van szó. Az az értelmiségi, főképpen írói réteg, amely Lakitelken megalapította az MDF mozgalmát, ideológiai arculatot adott neki - ha éppen zavarosan is -, most visszavonul a politikából a közéletbe. A nyilatkozatok azt érzékeltetik, hogy a kezdőrúgást ők elvégezték, most jöjjenek azok, akik focizni is tudnak.
A helyzet természetesen nem ilyen egyszerű, és főképpen nem ilyen békés. Az ország, a gazdaság válsága felerősítette és egyben tragikussá is tette azokat a különbségeket, amelyek eleve jelen voltak abban a gyűjtőpártban, amely leszámítva a kormányképviselő parlamenti frakciót, ma is inkább mozgalomként jellemezhető. És ezek a különbségek most személyes döntésekben válnak elhatárolódásokká.
Látható, hogy Lakitelek, az alapítás szelleme hirtelen nosztalgiák tárgya lett. A sátor, amely alatt ülve három évvel ezelőtt többféle csoport egyezett meg a békés és a kommunista párt reformszárnyával közösen felvállalt rendszerváltásban, ma úgy tűnik fel, mint a pusztaszeri vérszerződés reinkarnációja. A vezető szerephez jutott emberekről úgy szólnak, mint alapító atyákról, mint öreg, bölcs és tekintélyes emberekről, akik mintha nem is mozgalmat indítottak volna el, de egy országot hoztak volna létre. 1987 pedig akként tűnik fel, mintha 100 éve lett volna. (folyt.)
1990. november 26., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|