|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Dorogiak nyílt levele Németh Miklósnak
"A jelenleg kialakult állapot a bányászat dolgozóit, a helyi
testületeket teljesen kiszolgáltatottá teszi. Meglátásunk szerint a
kormányzat nem vizsgálja kellő alapossággal döntéseinek minden
következményét, és a feszültségek levezetésére ajánlott eszközökkel
csak a felszabaduló munkaerő töredékének gondjai oldhatók meg."
Amerika Hangja, Világhíradó:
A hidegháború befejezésének lehetősége
"A peresztrojkát átfogóan kell
bevezetni, nemcsak a szovjet gazdasági rendszert kell megreformálni,
hanem a politikai rendszert és az igazságszolgáltatást is. Szabad
piacnak, szólásszabadságnak és olyan intézményeknek kell
létrejönniük, amelyek nagyobb felelősséggel tartoznak a népnek, ez
pedig - mondotta Baker külügyminszter - demokratikusabb társadalmat
eredményezne, amely jobban tiszteletben tartja az emberi jogokat és
jogi normákat, és ez tartós alapot biztosíthat a konstruktívabb és
kevésbé fenyegő szovjet magatartásnak külföldön."
|
|
|
|
|
|
|
Rendkívüli parancsnoki értekezlet a Munkásőrségben (1. rész)
|
1989. október 21., szombat - A Munkásőrség megszűnévésel összefüggő feladatok, a harci és a technikai eszközök biztonságos átirányításával kapcsolatos kérdések kidolgozására és végrehajtására a Minisztertanács Markovics Ferencet, a kormány mellett működő védelmi iroda vezetőjét nevezte ki kormánybiztosnak - jelentette be Németh Miklós miniszterelnök a Munkásőrség Országos Parancsnokságán, szombaton. A kormányfő, megköszönve Borbély Sándor munkáját, felmentette országos parancsnoki tisztségéből. A rendkívüli munkásőr-parancsnoki ülésre azután került sor, hogy az Országgyűlés törvényben deklarálta a Munkásőrség jogutód nélküli megszüntetését. A képviselők kimondták azt is, hogy Magyarországon a honvédségen és a rendőrségen kívül más fegyveres testület nem működhet, s a Munkásőrség helyett semmiféle fegyveres testület nem szervezhető politikai célokra.
Németh Miklós a Parlament döntését indokolva hangoztatta: a Munkásőrség történelmi hivatását betöltötte, az a társadalmi szükséglet, amely életre hívta, már egy ideje megszűnt létezni. Emlékeztetett, hogy a döntést szélsőséges indulatok előzték meg, de a határozatot nem ez váltotta ki. Az alapvető indok: a Munkásőrség mint fegyveres testület nem illeszthető abba az állami berendezkedésbe, amelynek sarkalatos törvényeit a minap hagyta jóvá az Országgyűlés. Ez a rendszer a többpártiság elvén alapuló parlamenti demokrácia, a hatalommegosztás logikájára épülő jogállam, a parlamenti köztársaság. Ebből következik, hogy a hatalom politikai arculatát a nép döntése alapján szabadon választott parlament, az általa megválasztott kormány fogja meghatározni. A miniszterelnök kiemelte: a baloldal a harcot nem adta föl, de ezt nem az eleve elrendeltség pozíciójából, az állampárt és a pártállam biztos bástyái mögül kívánja megvívni adminisztratív eszközökkel egy korlátozott lehetőségű és mozgásszabadságú ellenzékkel szemben, hanem olyan körülmények között, amikor a nép bizalmáért minden egyes személyiség és szervezet azonos feltételekkel küzdhet. Németh Miklós ezzel összefüggésben rámutatott: nem tagadható, hogy a tőkés restauráció, a háború előtti viszonyokhoz való visszatérés igénye, egészében a jobboldal gondolatrendszere is jelen van a mai, meglehetősen zavaros közvéleményben. Ezzel azonban nemcsak a szocialisták, hanem a nép többsége is szembeszáll, nem erőszakkal, nem is tiltással, hanem a politikai harc módszereivel - tette hozzá. (folyt.köv.)
1989. október 21., szombat 14:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|