 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Dorogiak nyílt levele Németh Miklósnak
"A jelenleg kialakult állapot a bányászat dolgozóit, a helyi
testületeket teljesen kiszolgáltatottá teszi. Meglátásunk szerint a
kormányzat nem vizsgálja kellő alapossággal döntéseinek minden
következményét, és a feszültségek levezetésére ajánlott eszközökkel
csak a felszabaduló munkaerő töredékének gondjai oldhatók meg."
Amerika Hangja, Világhíradó:
A hidegháború befejezésének lehetősége
"A peresztrojkát átfogóan kell
bevezetni, nemcsak a szovjet gazdasági rendszert kell megreformálni,
hanem a politikai rendszert és az igazságszolgáltatást is. Szabad
piacnak, szólásszabadságnak és olyan intézményeknek kell
létrejönniük, amelyek nagyobb felelősséggel tartoznak a népnek, ez
pedig - mondotta Baker külügyminszter - demokratikusabb társadalmat
eredményezne, amely jobban tiszteletben tartja az emberi jogokat és
jogi normákat, és ez tartós alapot biztosíthat a konstruktívabb és
kevésbé fenyegő szovjet magatartásnak külföldön."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - negyedik munkanap (22. rész)
|
- A parlamenti demokráciára való átmenet idején nem szolgálja az
ország és a nemzet érdekét, ha a mostani megemlékezést bárki a
nemzetet megosztó politikai érdekeknek szolgálatába állítja, vagy
kívánja állítani. Az Országgyűlés osztja és támogatja azt az
általános igényt, hogy az 1956-os októberi népfelkelés napja a
nemzeti megbékélés közös ünnepe legyen. Ezt az ünnepet pedig nem
zavarhatják meg egyéni ambíciók, sértettségek és politikai
sandaságok - fejtette ki az Országgyűlés elnöke.
Október 23-a megünnepléséről Németh Miklós miniszterelnök
terjesztette elő a kormány javaslatait.
Elöljáróban kifejtette: egy nemzetet, annak történelmét,
lelkületét leginkább az jellemzi, hogy mennyire esik egybe az ünneppé
avatás állami kinyilvánítása a nép akaratával. Vagyis, hogy a naptár
piros betűjének van-e fedezete az emberek emlékezetében, hitében,
érzelemvilágában, történelmi tudatában. Október 23-a máris
kitörölhetetlen dátumként van jelen. Az országgyűlés most arról
határoz - mondotta -, hogy ez a nap államilag is elismert ünnep
legyen. Népszavazás dönt viszont majd arról - a kormány javaslata
szerint -, hogy egyúttal nemzeti ünnep lesz-e.
Sajátos körülményként értékelte, hogy éppen október 23-a előtt
néhány nappal fogadta el a parlament a Magyar Köztársaság
Alkotmánytörvényét, amely kihirdetése napján lép hatályba.
Bejelentette: a kormány kész megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy
a törvény kihirdetésének és ezzal hatályba lépésének napja október
23-a legyen. Ezzel lehetővé válik, hogy október 23. ne csupán
nemzeti emléknapként, hanem egyben, mint a köztársaság kikiáltásának
dátuma íródjék be nemzeti történelmünkbe és ünnepeink sorába. Ily
módon ez az ünnep keretbe foglalhatná a totális elnyomórendszer
elleni népfelkelés emlékét és e harc szellemi örökségeként
megszülető új, demokratikus jogállamiságot, amelyet leginkább
elnevezése, a Magyar Köztársaság szimbolizál.
A javaslatok sorát azzal zárta: október 23-án a Parlament
erkélyéről vagy főlépcsőjéről az országgyűlés elnöke, aki attól a
naptól kezdve a Magyar Köztársaság elnöki tisztéből adódó
feladatokat is ellátja, megfelelő külsőségek között kiáltsa ki a
Magyar Köztársaságot.
Szűrös Mátyás a kormány elnökének hozzászólását követően -
megköszönve Németh Miklós szavait - kijelentette: a tapsból úgy
ítéli meg, hogy az Országgyűlés egyöntetűen támogatja a javaslatot.
(folyt.köv.)
1989. október 20., péntek 19:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|