Rendszerváltás és az MTI

	Szűrös Mátyás megbeszélései (1.rész)
1989. október 19., csütörtök - A világon egyedülálló kísérlet, ami ma Magyarországon történik. Ugyan már számos példa volt arra, hogy egy nemzet áttörte a diktatúra korlátait, s a demokratikus fejlődés útjára lépett, de arra még nem akadt példa, hogy egy szocialista ország szakított volna az egypártrendszerrel, s a politikai pluralizmus rendszerére tért volna át. A demokratikus átmenet magyarországi modelljének különleges vonása az is, hogy a kormányzó párt, maga is együtt változott a társadalmi folyamatokkal, s szocialista párttá alakult át - hangoztatta Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke amerikai egyházi vezetők előtt. A Házelnök csötörtökön a Parlamentben fogadta az amerikai egyházak ökumenikus tanácsának tíztagú küldöttségét, amely a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának meghívására tartózkodik hazánkban. A kötetlen légkörű beszélgetésen az amerikai vendégek bemutatkozásképpen elmondták, hogy egy olyan szervezet képviseletében látogattak Magyarországra, amely az ökumenizmus jegyében 42 millió hívőt egyesít. Hangsúlyozták, hogy az amerikai egyházak ökumenikus tanácsa hosszú ideje szorgalmazza a kapcsolatok szorosabbra fűzését az európai szocialista országokban működő egyházakkal, köztük a magyarországi szervezetekkel. Hangoztatták azt is, hogy a kontaktusteremtés igénye nem valamiféle újkeletű divatirányzat az amerikai egyházak körében, hiszen már akkor ez a törekvés vezérelte tevékenységüket, amikor ezt még az Egysült Államokban sem nézték jó szemmel. Elmondták: mostani látogatásuk célja, hogy személyes tapasztalataik alapján minél pontosabb képet formálhassanak a magyarországi változásokról; ennek megfelelően arra kérték a házelnököt, vázolja a magyar reformtörekvések főbb irányait. A magyarországi átalakulás egyedülálló jellegét kidomborítva Szűrös Mátyás azon meggyőződését hangoztatta, hogy a demokrácia megteremtése csak a többpártrendszerre alapozva képzelhető el. A magyarországi reformtörekvéseknek ez a felismerés a magva. Hasonlóan fontos alaptétel - fűzte hozzá -, hogy szocialista mozgalom, egy jól funkcionáló szocialista párt nélkül Európában még nem sikerült demokráciát teremteni, legalábbis a XX. században nem. A többpártrendszer szükségességének felismerése azért is különösen fontos fejlemény, mert e kérdésben a szocialista országok eltérő nézeteket képviselnek. (folyt.köv.) 1989. október 19., csütörtök 17:03
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Szűrös Mátyás megbeszélései (2.rész)
A gorbacsovi politika álláspontja szerint például egypártrendszer keretei között is meg lehet teremteni a demokráciát. Bár magyar részről ezt a nézetet hipotézisként elfogadják, a gyakorlat eddig nem igazolta ezt a feltevést. A magyar törekvések célja egy szabad, demokratikus társadalom megteremtése, amely a XX. század végén képes megbirkózni modernizációs problémáival. Magyarország - történelmi tapasztalatai okán is - rendkívül fontosnak tartja, hogy felzárkózása a világhoz békés úton, az ország gazdasági, politikai stabilitásának megőrzése mellett történjék. A békés átmenet egyik kulcseleme a demokratikus politikai intézményrendszer kiépítése, az amerikai demokráciában oly jól funkcionáló fékek és ellensúlyok rendszerének megteremtése. A hatalmi ágak szétválasztásában a nemzeti kerekasztal tárgyalások eredményeire alapozva éppen a most folyó Országgyűlés hozott korszakos jelentőségű döntéseket. E lépések sorát az általános választások koronázzák meg, valószínűleg a koratavasszal. Az átmenet másik fontos vonulata a magyar gazdaság átalakítása vegyes tulajdonra épülő piacgazdasággá, vagy ahogy a kormányzó Magyar Szocialista Párt programja fogalmaz: szociális piacgazdasággá. A magyar demokrácia fejlődési vonala e követelményt tekintve is jelentősen eltér a példaként gyakran felhozott spanyol és portugál demokratizálódástól. Mindkét dél-európai ország már a diktatúra körölményei közepette is működő piacgazdasággal rendelkezett, míg Magyarországon a pártállam sztálini tipusú direkt tervutasításos gazdaságra támaszkodott. Szűrös Mátyás az átalakulás harmadik vetületeként említette a magyar külpolitika változásait. Ezek lényege Magyarország egyoldalú külpolitikai orientációjának megszüntetése. Ezzel együtt fontosnak nevezte, hogy a korábbi egysíkúságot ne váltsa fel újabb egyoldalú orientáció. Magyarországnak - szövetségesi elkötelezettségét tiszteletben tartva - kiegyensúlyozott, szuverén külpolitikát kell folytatnia, s azonos kapcsolatokat kell ápolnia a Kelettel, illetve a Nyugattal. A magyar külpolitikai törekvések nemzetközi erőterét felvázolva az Országgyűlés elnöke történelmi párhuzamot vont: 1956-ban Magyarország magára maradt törekvéseivel. Szövetségesei ellene fordultak, a Nyugat pedig várakozó álláspontra helyezkedett. (folyt.köv.) 1989. október 19., csütörtök 17:05
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Szűrös Mátyás megbeszélései (3.rész)
Ma a gorbacsovi politika igen kedvező hátteret teremt a magyar megújulási törekvésekhez, ezért nemzeti érdekünk e politika sikere. Tisztában kell azonban lennünk azzal: a szocialista világ nincs olyan helyzetben, hogy akár pénzügyileg, akár a fejlett technológiák terén segítse Magyarországot. Ebben a helyzetben Magyarországnak szüksége van a Nyugat támogatására; azt tapasztaljuk azonban, hogy a Nyugat sok tekintetben most is a kivárás taktikáját választja. (Például még a magyar külkereskedelmet sújtó korlátozásokat sem szüntették meg.) Távol vagyunk még attól, hogy a Nyugat hatékony segítséget nyújtana a magyar reformtörekvésekhez; eddig jobbára csak nyilatkozatok hangzottak el. Holott Magyarország számára az időtényező életbevágóan fontos. Szűrös Mátyás ezzel kapcsolatban figyelmeztetett arra is, hogy a magyar reformok, a békés, demokratikus átmenet sikere Európának, sőt a világnak is érdeke. A magyar reformerek természetesen tisztában vannak azzal, hogy az ország demokratikus átalakítása elsősorban a magyarok feladata. Éppen ezért nem segélyeket várnak a Nyugattól, hanem a lehetőségek bővítését: hiteleket, működő tőkét, közös vállalkozásokat, együttműködést a szakemberképzésben. Magyarország szeretné azt is, ha az Egyesült Államok latbavetné befolyását a Nemzetközi Valutaalapnál és a Világbanknál, hogy e pénzügyi szervezetek e nehéz helyzetben ne sürgessék Magyarországot szigorú restriktív programjaik végrehajtásában. X X X Az amerikai küldöttség után Szűrös Mátyás a déli órákban egy NSZK-ból érkezett vendéggel, Egon Bahr szociáldemokrata politikussal folytatott baráti eszmecserét. Az SPD pártelnökségének tagja mint ,,nagy reménységről,, szólt a magyarországi fejleményekről, amelyeket ,,békés forradalomként,, értékelt. Osztotta vendéglátójának értékelését a magyar és a szovjet reformtörekvések szoros összefüggéséről. A demokratizálódási folymat nemzetközi hatásait elemezve Egon Bahr hangoztatta: az átalakulkás nem kérdőjelezheti meg a katonai szövetségi rendszerekhez való tartozást, mivel ez a mai viszonyok közepette az európai egyensúlyt veszélyeztetné. Úgy vélte, a jelenlegi helyzetben a szövetségi rendszerek politikai jellegűvé alakítása a reális cél, ami megteremtheti az előfeltételeit egy szövetségi rendszerek nélküli világ létrehozásához. Bahr biztatónak nevezte az NDK-ban kibontakozó demokratizálódási jegyeket. Ennek kapcsán határozottan leszögezte: a két német állam viszonyának rendezése nem a német kérdés ,,felmelegítését,, jelenti. (folyt.köv.) 1989. október 19., csütörtök 17:06
Vissza »

	Szűrös Mátyás megbeszélései (4.rész)
Az NSZK a távlati megoldást a két állam közeledésében látja. Ez a folyamat magában foglalja az utazások szabadságának biztosítását, az információ szabad áramlását, a két ország életszínvonalának közeledését, a katonai szembenállás visszaszorítását. Az NDK-ból érkező hírek mindenkit azzal a reménnyel tölthetnek el, hogy kezdetét veheti egy egységes Európa létrehozásának folyamata. Mindazonáltal Egon Bahr a realitások messzemenő figyelembevétele mellett szállt síkra. (MTI) 1989. október 19., csütörtök 17:07
Vissza »