|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Dorogiak nyílt levele Németh Miklósnak
"A jelenleg kialakult állapot a bányászat dolgozóit, a helyi
testületeket teljesen kiszolgáltatottá teszi. Meglátásunk szerint a
kormányzat nem vizsgálja kellő alapossággal döntéseinek minden
következményét, és a feszültségek levezetésére ajánlott eszközökkel
csak a felszabaduló munkaerő töredékének gondjai oldhatók meg."
Amerika Hangja, Világhíradó:
A hidegháború befejezésének lehetősége
"A peresztrojkát átfogóan kell
bevezetni, nemcsak a szovjet gazdasági rendszert kell megreformálni,
hanem a politikai rendszert és az igazságszolgáltatást is. Szabad
piacnak, szólásszabadságnak és olyan intézményeknek kell
létrejönniük, amelyek nagyobb felelősséggel tartoznak a népnek, ez
pedig - mondotta Baker külügyminszter - demokratikusabb társadalmat
eredményezne, amely jobban tiszteletben tartja az emberi jogokat és
jogi normákat, és ez tartós alapot biztosíthat a konstruktívabb és
kevésbé fenyegő szovjet magatartásnak külföldön."
|
|
|
|
|
|
|
A vallásszabadság Kelet-Európában - londoni jelentés
|
---------------------------------------------------- München, 1989. október 19. (SZER, A mai nap) - A londoni székhelyű Caston College független kutatóintézet kiadta szokásos évi jelentését, amelyben az is olvasható, hogy még ebben az évben irodát nyit Budapesten. Az intézet a vallásszabadság kérdésével foglalkozik, különös tekintettel a KGST tagállamokra. Évenkénti helyzetfelmérését jelentés formájában teszi közzé. A magyarországi iroda megnyitásán kívül az intézet nyugtázza a különböző vallásos intézmények és egyházak szabad tevékenységét biztosító törvényalkotást. Megállapítja, hogy ennek nyomán ugrásszerűen megnőtt a különböző egyházak száma. A budapesti kormány lehetővé tette a szerzetesrendek tevékenységét is - ezek újraszerveződtek -, és az országban három katolikus irányzatú politikai párt is alakult. A Romániával foglalkozó részben a Doina Cornea elleni rendőrségi eljárást teszik szóvá a jelentés szerzői, megemlítve azt, hogy Doina Cornea asszony nemcsak a falurombolási terv ellen tiltakozott, hanem a keleti szertartású egyház újraengedélyezését is követelte. Ezt az egyházat 1948-ban erőszakkal beolvasztották az ortodox rítusú egyházba. A jelentés szóvá teszi Tőkés László ügyét, és megállapítja, hogy Romániában gyakorlatilag minden felekezetet üldöznek és igyekeznek elszigetelni őket a külföldttől is. Bulgáriában sem sokkal jobb a helyzet. Mladenov külügyminiszter tavaly decemberi, vatikáni látogatása nyomán a bolgár katolikusok javulást reméltek, ez azonban nem következett be. A bolgár hatóságok csak három pap felszentelését engedélyezik évenként. A mintegy 70 ezres létszámú katolikus egyháznak összesen 30 papja van. A hitoktatás továbbra is tilos, ugyanígy a teológiai képzés - ez alól csak az ortodox egyház kivétel. (folyt.)
1989. október 19., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Vallásszabadság - 1. folyt.
|
Nincsen jobb helyzetben Bulgáriában az iszlám egyház sem. Számos imaházukat továbbra sem látogathatják, nem temetkezhetnek saját vallási előírásuk szerint, és még a kötelező 40 napos böjtöt, a ramadant sem tarthatják be. Csehszlovákiában bíztató jelnek minősíti az intézet a három katolikus megyéspüspök és egy érsek kinevezését. A Vatikánban remélik, hogy hamarosan betölthetik a még mindig üres megyéspüspöki tisztségeket. A csehszlovákiai hatóságok azonban továbbra is szigorúan korlátozzák a szerzetesrendek tevékenységét, a vallásos irodalom terjesztését, és komoly hiány mutatkozik a vallási és egyházi rendeltetésű épületekben is. A Szovjetunióval kapcsolatban a jelentés megemlíti, hogy a lelkiismereti szabadságot biztosító törvénytervezet fontos lépést fog jelenteni, mert megnyithatja az utat az igazi vallásszabadság felé. A jelek szerint már most enyhítettek a vallásos irodalmat gúzsbakötő szabályokon, bibliákat vittek be igen nagy számban az országba. 1700 ortodox templomot nyitottak meg újra és 12 kolostort adtak vissza az egyháznak, Minszkben pedig szeminárium megnyitását engedélyezték. Az 1946 óta betiltott ukrán katolikus egyház újraengedélyezését sürgetik, de ennek - mint a jelentésben olvassuk - egyes ortodox püspökök és ukrán pártfunkcionáriusok útját állják. A balti államokban az egyházak komoly szerepet játszottak a nemzeti öntudat újraéledésében. +++
1989. október 19., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|