|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Dorogiak nyílt levele Németh Miklósnak
"A jelenleg kialakult állapot a bányászat dolgozóit, a helyi
testületeket teljesen kiszolgáltatottá teszi. Meglátásunk szerint a
kormányzat nem vizsgálja kellő alapossággal döntéseinek minden
következményét, és a feszültségek levezetésére ajánlott eszközökkel
csak a felszabaduló munkaerő töredékének gondjai oldhatók meg."
Amerika Hangja, Világhíradó:
A hidegháború befejezésének lehetősége
"A peresztrojkát átfogóan kell
bevezetni, nemcsak a szovjet gazdasági rendszert kell megreformálni,
hanem a politikai rendszert és az igazságszolgáltatást is. Szabad
piacnak, szólásszabadságnak és olyan intézményeknek kell
létrejönniük, amelyek nagyobb felelősséggel tartoznak a népnek, ez
pedig - mondotta Baker külügyminszter - demokratikusabb társadalmat
eredményezne, amely jobban tiszteletben tartja az emberi jogokat és
jogi normákat, és ez tartós alapot biztosíthat a konstruktívabb és
kevésbé fenyegő szovjet magatartásnak külföldön."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - csütörtöki események
|
----------------------------------- München, 1989. október 19. (SZER, A mai nap) - A budapesti Országgyűlés ma délelőtti tanácskozásáról Szőcs Géza számol be: - Az egyik legvitatottabb, legtöbb indulatot kiváltó törvényt, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló javaslatot a hosszas előkészítés és az összecsapások után majdhogynem meglepően simán fogadta el ma reggel 9 óra után az Országgyűlés. 85 százalékos többséggel kimondatott, hogy - szemben az uralkodó párt elképzeléseivel - a pártok munkahelyeken szervezetet nem hozhatnak létre és nem működtethetnek. A fegyveres erők és a rendőrség hivatásos állományú tagjai sem országos sem megyei pártszervben nem tölthetnek be tisztséget, a hivatásos állományú rendőrők pedig helyi szinten sem tölthetnek be vezető tisztséget. Ezt követően került sor az alkotmánybíróság törvénytervezetének vitájára. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter expozéja, majd dr. Horváth Jenőnek, az illetékes jogi bizottság szempontjait ismertető előadása leginkább a többségükben jogilag legfeljebb csak átlagosan képzett képviselőknek szóló szakmai felvilágosítás volt. Hogy a sarkalatos törvények közül ez volt-e az, amely a legkevesebb nézetet ütköztette, és amely a legkevésbé kavarta föl az érzelmeket, azt az is bizonyítja, hogy a törvényjavaslat és a módosítások vitájában gyakorlatilag csak egyetlen kérdésben került sor a radikális véleménykülönbség megfogalmazására. Nemes Tamás komáromi képviselő javaslatát elfogadva az Országgyűlés (...) százalékos többséggel úgy döntött, hogy a jövendő alkotmánybíróság székhelye ne Budapest legyen, hanem Esztergom. Az Országgyűlésnek ezt a döntését - amelyért nyílt tapssal is megjutalmazta önmagát - jelképes, Esztergom politikai rehabilitációjára irányuló gesztusnak kell tekinteni, ezen túlmenően pedig olyan lépésnek, amely általában jelzi a magyar történelmi városok politikai, kultúrális felértékelésének szándékát és fontosságát. (folyt.)
1989. október 19., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Országgyűlés - 1. folyt.
|
A többnyire jogi szempontú finomításokat tartalmazó módosító javaslatok hosszú sorát egytől-egyik óriási többséggel szavazta meg az Országgyűlés, és ugyanez volt a helyzet a törvényjavaslat azon szövegváltozatával is, amelyben arról szavaztak az illetékes bizottságok ajánlásának megfelelően, hogy az alkotmánybíróság csak az arra feljogosítottak indítványára értelmezhesse az alkotmány egyes rendelkezéseit, nem pedig hivatalból is. Negyed 12-kor sor került végül magának az alkotmánybíróságról szóló törvénynek a megszavazására is, méghozzá 84 százalékos többséggel, ami 320 igen szavazatot jelentett ellenszavazat nélkül. A szavazás utáni szünetben Nagy Sándor szakszervezeti vezető sajtóértekezleten ismertette a SZOT szociális elképzeléseit, 12 óra előtt pedig Horváth István belügyminiszter expozéjával kezdődtek meg a képviselőválasztási törvénnyel kapcsolatos munkálatok. +++
1989. október 19., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|